Mivel jó ideje egy meredek amatõr gondolat kering bennem, mert a naptávcsõ meglehetõst drága játékszer... a CD szivárványos sokszinüsége láttán elgondolkodtam, hogy lehetne optikai rácsként alkalmazni a fényvisszaverés látószöge szerint prizmafénytöréshez hasonló változóan elszinezõdõ CD-t (ahogy az "õsidõk" kezdeti kísérleteiben sûrûn rovátkolt fémlap volt a fénytörõ rács) a napfény adott hullámhosszra szûréséhez. A CD "barázdák" körei megfelelõen kis területen akár már párhuzamos egyenesnek is tekinthetõk, tehát adott a mikroméretben sûrû fénytörõ vonalsor (a barázdák távolsága kisebb legyen mint a kiválasztott hullámhossz fele vagy egésze asszem, epillanatban alvásból felkelve nemtom), bár kicsi tükrozõ felületen vehetõ egyenesnek egy barázda, de fény van elég a Napból. A képed láttán ilyesmi jutott eszembe mert visszaverõdött képnek látom, bár nem egy adott hullámhossz fényében monokróm, van benne vörös és sárga, a "protuberancia" eredhet tán fényezett felület benyomódásából, kissé életlen a kép, de lakkozott felület tükrözõdésére tippelek. Állítólag "takarékon" van a Nap ekkora protuberanciához. Majd megmondod nevet Mindenesetre megint eszembe jutott a CD barázdák fénytörésésre alapozva elképzelt "olcsó naptávcsõ" gondolata nevet Nem lenne rossz, mert a Coronado huha drága nevet