Az Egyenlítõ adásában volt szó arról, hogy a földtörténeti múltban, a sekély tengeri üledékek arról tanúskodnak, hogy a tengeri aljzat hõmérséklete nem 4 C volt, hanem ennél melegebb. Az interjút adó tudós külön megemlítette, hogy ez számára meglepõ volt, hiszen a mélyben a sûrûbb tengervíz jelenléte lenne a természetes. (a víz szerkezetérõl Link )

A tengeri plankton élõlényei folyamatos mozgást végeznek a felszín és a mélyebb rétegek között, már ismert, hogy ez a mozgás, jó körülmények között, a felsõ 100 m-es réteg intenzív átkeveredését hozza létre. Ilyen módon a felszín és a mélyebb rétegek közötti hõgrádiens és a hõtárolás dinamikája is megváltozik. Élõ vizekben az energiaforgalom is más, mint holt víztérben: itt a plankton az elnyelt napenergia nagy részét saját anyagának felépítésére elhasználja, miközben CO2 megkötés is történik. Az elhalt szerves anyag lesüllyed, így energia és CO2 tárolás történik a tengeri aljzaton (amibõl egykor fosszilis energia lesz, tudjuk.)

Az El Nino jelenség egy tengeráramlat hõtárolási dinamikájáról szól, amely Ázsia partjai felõl érkezik Dél-Amerika partjaihoz. Tudjuk, hogy Ázsiából nagy tömegû szennyezõ anyag mosódik a tengerekbe, amely kihígul ugyan mire keresztüláramlik az óceánon, de az élõvilágnak, amely a szennyezéstõl károsodott, nincs ideje regenerálódni.

Ti mit tudtok róla, vizsgálta valaki az élõ víz / holt víz hatását az El Nino jelenségre?
Lehetséges, hogy az õsi sekély tengerek egyszerûen csak élettel teli vizek voltak, kedvezõ hõmérsékleti grádienssel?