(Bocsánat a hosszú hozzászólásért, magam sem tudom hogyan is miért írtam ennyit, talán csak az áll mögötte hogy mindig is érdekes téma volt számomra az éghajlatváltozás.)

Mezõgazdasággal is foglalkozóként ezúton utalnék arra, hogy próbáljuk meg árnyaltabban, egyetemesebb nézõpontból tekinteni a légköri szén-dioxid (CO2) szerepére Földünkön. Egyrészt kb. 120-150 éve, néhány korát megelõzõ 19. századi tudós (Tyndall, Arrhenius) és a 20. század elsõ felében Callendar munkája alapján sejtettük, majd egyre inkább biztosan tudtuk, hogy a CO2 a szabad légkörbe kerülve hozzájárul az ún. légköri üvegházhatás jelenségéhez. Magának a jelenségnek az elnevezése ugyanakkor nem a legszerencsésebb, mert az atmoszféra "üvegházhatása" teljesen máshogyan mûködik mint amiért a kertészetekben használt üvegházak, növényházak, fóliasátrak melegebbek a környezetüknél. Míg egy üvegházban a konvekció, azaz az alsó légrétegek felszálló légáramlással való lehûlése korlátozódik, addig a szabad légkörben nem pontosan ilyen hatás lép fel.

Lehet furcsán hangzik, de én úgy tekintek a légköri szén-dioxidra, mint a földi élet alapkövére és egy igazi kincsre az emberi civilizáció számára. A növények ugyanis a CO2 légkörbõl való kivonásával építik fel szöveteiket, és ez az, amit az állatok és mi emberek is nap mint nap kenyér, zöldség, gyümölcs stb. formájában elfogyasztunk. Valójában testünk szénvegyületei teljes egészében CO2-bõl épülnek fel. A földtörténeti múltban a légkörben a mainál 10-szer, 20-szor nagyobb mennyiségben volt fellelhetõ a szén-dioxid, ugyanakkor érdekes, hogy a Föld ekkor sem vált lakhatatlanná, nem következett be katasztrofális felmelegedés. A növények pedig sokkal gyorsabban voltak képesek növekedni és az állatvilág számára több táplálékot szolgáltattak. A földtörténeti középidõ õsdzsungelei nélkül pl. dinoszauruszok aligha érhettek volna el ilyan fizikai méreteket. A 21. század 7 milliárd feletti globális népességének egyre több élelemre van szüksége, ennek megtermelését egyre könnyebbé teszi a növekvõ légköri CO2 szint. A növény vegetációja egyre intenzívebb a többlet szénforrás hatására, ráadásul egy járulékos jótékony hatás is van - minél több CO2 van a légkörben, annál kisebb a növények párolgási vesztesége és így aszályérzékenységük is csökken.

A CO2 klíma-téren nem tesz mást, mint elnyeli és maga körül minden irányba visszasugározza a földfelszín felõl érkezõ infravörös hõsugárzás egy részét. Ezzel gyakorlatilag lelassítja azt a folyamatot, amellyel a felszínközeli légkör hõje a világûr felé távozik. Fontos tehát, hogy hõt nem ejt csapdába, hanem mérsékli a kisugárzás általi hõvesztés ütemét. A megnövekvõ CO2 szint ezen a hatásmechanizmuson keresztül felborítja a globális földfelszín hõsugárzási egyensúlyát, és ahhoz, hogy ez ismét helyreálljon, a felszínnek valamennyit melegednie kell.

A szén-dioxid hatása ugyanakkor a sugárzási egyenlegre önmagában igen csekély, szinte elhanyagolható, mert döntõ részben éppen abban az infravörös sugárzási tartományban fejti ki a hatását, amit a messze LEGFONTOSABB üvegházgáz, a vízpára már lefed. Link Hatása ráadásul logaritmikus, nem lineáris az ún. telítõdés miatt. Azaz, ha a CO2 légköri koncentrációja az iparosodás elõtti 0,003%-ról a kétszeresére, 0,006%-ra nõne 2100-ig, az minden egyéb tényezõ változatlansága mellett csak néhány tizedfokos globális hõmérséklet emelkedést okozna. Hogyan és miért lehetséges akkor, hogy sok-sok kutatási pénzre és politikai befolyásra éhes tudományos, vagy valójában inkább "zöld" lobbiszervezet 4-5-6 fokos melegedéssel járó klímakatasztrófával riogat? Mint ahogyan lenni szokott az ördög a részletekben rejlik.

Nem tudjuk, hogy a légkör hõháztartását befolyásoló többi tényezõ (például a vízciklus) hogyan változik a megnövekedett szén-dioxid hatására. A katasztrófajövendölõ, állami kutatási dollármilliókon túltenyésztett klímatudósok (van egy magyar nõ, jelenleg a CEU professzor asszonya, aki klímakutatóként apokalipszist jövendölve és elképesztõ sületlenségeket összehordva még a 100 leggazdagabb magyar közé is bekerült, annyi kutatási ösztöndíjhoz jutott!!) szememben teljesen hiteltelen társaság. Õk azon az állásponton vannak, hogy ha a CO2 szint nõ, minden más olyan irányba változik, amelyek ezt a kismértékû melegítõ hatást felerõsítik, pozitív visszacsatolás lép fel. Ezzel szemben mások úgy vélekednek, hogy bolygónk éghajlati rendszerét negatív visszacsatolások uralják, ezeknek köszönhetõ, hogy rengeteg globális katasztrófa ellenére a Föld egészen idáig lakható hõmérsékletû maradt.

A legegyszerûbb negatív visszacsatolási folyamat, egyfajta önszabályozó mechanizmus maga a víz szerepe lehet. A Föld teljes felszínének átlagában évente 990 liter/m2 mennyiségû csapadékvíz hullik, miközben a légkör átlagos vízgõztartalma 2,5 százalék körül ingadozik, mely alapján a levegõ víztartalmának össztömege - visszaszámolva a levegõburok becsült teljes tömegébõl 1,275x10^16 kg-ot tesz ki. Ahhoz, hogy az évente kihulló víz bolygónkon elérje az elõbb említett 990 liter/m2-nyi mennyiséget, a légköri vízkészletnek 9,22 naponta szükségszerûen ki kell cserélõdnie, meg kell újulnia. Utóbbi azt jelenti, hogy Földünk légköre természetes úton minden egyes napon párolgással felvesz, majd csapadék formájában lead 1,383x10^15 kg, vagyis 1383 milliárd tonna vizet! Összehasonlításképpen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) információi alapján az emberiség 2012-ben naponta átlagosan 97,5 millió tonna szén-dioxidot jutatott a légkörbe. A csapadéktevékenység ingadozásának éghajlat-alakító szerepét hangsúlyozza, hogy a Föld éghajlati rendszere vízgõz formájában 24 órán belül több mint 14.000-szer annyi üvegházhatású gázt képes felvenni és leadni, mint amennyit az emberi civilizáció mindennapi tevékenysége folytán, ugyanennyi idõ alatt a légkörbe juttathat. A természet ereje tehát óriási az emberi hatáshoz képest, utóbbi természetesen nem jelentéktelen, de véleményem szerint messze vagyunk attól, hogy a bolygó természetesen folyamatait uralni tudjuk!

A legtöbb "zöld"-nek titulált megoldás egyébként éppen annyira zöld mint azoknak a zöldhasú bankjegyeknek a színe, amelyekbõl finanszírozták megvalósításukat. A szélerõmûvek például:

(1) képtelenek folyamatos és megbízható áramtermelésre;

(2) instabilitást visznek az elektromos hálózatba, melyeket gyakran szennyezõ gázturbinás back-up erõmûvekkel kell kisimítani;

(3) zajosak - ki hallotta már közelrõl "fantasztikus" suhogásukat rajtam kívül?

(4) több száz km/h kerületi sebességgel forgó lapátjaik veszélyesek a madarakra és denevérekre;

(5) tönkreteszik a gyönyörû vidéki tájat, ha a lakóhelyem környékén próbálkoznának építésükkel én tiltakoznék!

(6) nem megújuló erõforrások, például ritkaföldfémek felhasználásával gyárthatóak csak le.

Pontosan ugyanez a helyzet a passzívházakkal is. Utóbbi esetben egy "nagyméretû szkafanderbe", azaz légtömör épületbe zárja a modern építõipar a lakót, amelyet drága, esetenként 5-10 milliós bekerülési költségû és szintén sokmilliós pótlási-javítási költségû bonyolult épületgépészeti megoldások szellõztetnek, hûtenek és fûtenek. Ha bármi elromlik, házilag képtelenség helyrehozni. Az egész passzívház emellett csöpög a mûanyagoktól, EPS hõszigetelõ lapoktól és a fóliáktól. Hasonlítsa mindezt össze bárki egy 19. században épült és ma is álló régi házzal, 60 cm vastag tömör falakkal, kívülrõl 5-10 cm természetes anyagú nádlemezekkel szigetelve. Nyáron a 38 fokos hõségben is hûvös, télen meleg, a fal lélegzik és mindig kellemes páratartalmat biztosít, végül a fatüzelésû kazánra kapcsolt központi fûtés pedig egyszerûen és olcsón javítható, ha bármi gond lenne.

Nagyon-nagyon elkalandoztam és mindenkitõl elnézést kérek a kissé offtopic kitérésekért, de meglátásom szerint napjaink sötétzöld rémhírterjesztése semmiféle célt nem szolgál azon kívül, hogy a kellõen beetetett lakosságnak eladják (lehetõleg hitelre) napjaink méregdrága, de nem egyszer felesleges bonyolult megoldásait.

- megfizethetetlenül drága megújuló erõmûveket, ami egyes országokban, például Dániában csillagászati energiaárakkal jár

- a szemet bántó és megint csak drága LED-eket és foszforeszkáló kompaktfénycsöveket a természetes napfényhez hasonló spektrumú hagyományos villanykörték helyett. Hiába tiltották be, én Ukrajnából saját használatra tucatszámra hozom be a 40, 60, 75, 100W-os izzókat darabonként 40Ft-ért nevet Például azért, hogy késõ este se fájjon a szemem, ha lámpafény mellett olvasok vagy a netet böngészem

- passzívházakat, melyeket többször annyiért lehetne felépíteni, mint amennyibõl vidéken egy tömör téglafalú vagy vertfalú hagyományos ház kihozható, valódi zöld építkezéssel, helyi anyagok és helyi munkaerõ felhasználásával, felesleges mûanyagkavalkád és tízmilliós gépészet nélkül

- a nagyipar által "zöld", "öko" vagy "bio" jelzõvel megjelölt termékeket, melyek árába szintén beépítik a környezettudatosságot.

- CO2 krediteket. Ez olyan mint az 1500-as évek búcsúcédulája volt. Fizess, és annyi szén-dioxidot bocsáthatsz a Föld légkörébe, amennyi Neked jól esik. Meg kell nézni, hogy a különbözõ hírességektõl, ENSZ fõtitkároktól, politikusoktól kezdve mindenki magánrepülõvel repked, hogy terjessze napjaink valláspótlékát, a környezetért való aggodalmat, miközben õk mitsem törõdnek ezzel és személyes fogyasztásuk 100 másik emberével ér fel.