Na várjá elmagyarázom nevet
A Nap az év folyamán bejár egy utat az égbolton. Ez a látszólagos pálya az ekliptika. Ez egy szép szinuszhullám-szerû pálya. Télen ugye alcsonyan delel, nyáron pedig magasan. Link
Ez az egyik. A másik, hogy az égen ugyanúgy létezik egy koordináta-rendszer mint a Földön. Ha a földi rendszert "kivetíted az égre" akkor kapod az ekvatoriális koordináta-rendszert. Így értelem szerûen ebben is lesz hosszúság és szélesség csak nem így nevezik, hanem rektaszcenzió (RA vagy α ) és deklináció (D vagy δ ) Link , és persze lesz égi egyenlítõ is. Na most, az ekliptika ezt az egyenlítõt egy körbejárás alatt két helyen is metszi. Mind a két hely nevezetes pont; az egyik a tavaszpont (felszálló csomó) a másik az õszpont (leszálló csomó). A tavaszponton a Nap mindig úgy halad át (mivel tavasszal egyre jobban mászik fel az égen nevet ) hogy "alulról", azaz negatív égi szélesség felõl. Az õszponton értelem szerûen a pozitív felõl. Ha megméred a két tavszponton való áthaladás között eltelt idõt, akkor éppen a tropikus évet kapod. Na? kacsint