Globális jelenségek
Az a baj, hogy Te pedig azt állítod, hogy ezek a nagy változások gyakorisága biztos növekedett, de mivel a mérések régebben rosszak voltak - és ma is rosszak - nem fogod tudni bizonyítani eme állításodat, legfeljebb "hiszünk Neked". Nos elárulom, utóbbi sose fog bekövetkezni, mert hinni vallásban szokás, tudományágakban a bizonyítás az állítás és a tények közötti különbség. Ha szeretnéd, ha nem.
Míg Te néhány adatot hozol fel példaként, VáraljaMet sok tízezer adatot állít szembe, több állomásról, több száz évrõl. Ha hibával is terheltek, sokkal pontosabbak, mint a Te 5-10 adatból dolgozó állításaid. Épp ezért sokkal hihetõbbek, érthetõbbek, bizonyításként használhatóbbak stb.
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz.
Lényeg a lényeg, nekem teljesen bizonyítottnak hangzik VáraljaMet kutatási eredménye, miszerint ezek a nagy hõmérsékleti ugrások gyakorisága jelentõs mértékben nem ingadozott. Ez amúgy szerintem nem cáfolja azt a feltevést, hogy a zonális és meridionális idõszakok néhány tízévente váltogatják egymást, mert szerintem zonális idõszak alatt is tudnak elképesztõ hõmérsékleti ugrások történni, ld. éjszakai 18 fokok januárban, felszakadó ködfelhõzet nyugati front hatására stb.
Más téma: Egyébként egy derült, csendes estén Budaörsön hol mérnél hõmérsékletet? El szoktam menni este 10-11 körül futni és egészen elképesztõ hõmérsékleti különbségekbe szoktam belefutni. Mondjuk nem gyakran sétálok úgy, hogy néhány fokos különbségek váltogatják egymást, de szerintem 2-3 fokot futás közben nem érzek meg. Ez azt jelenti, hogy ha 6-8 fokos különbségeket érzek meg, akkor futás közben utcáról utcára ennyit változik a hõmérséklet! Egy-egy nagy lejtõ alján fázom, mire fölérek egy másik utcába, kifejezetten melegnek érzem a levegõt (és nem a felfelé futás melegít ki, azt az érzést jól ismerem ). Annyira szélsõségesen tud ez változni, hogy egész lenyûgözõ... Ilyen esetben hol mérnél hõmérsékletet, melyik utcában? Vagy tovább egyszerûsítve: melyik a helyes? Melyik a biztos, hihetõ? Gondolom Te is jól emlékszel még Hidegség "fagyzugára", ami annyi vitát szült régebben. Aztán a sok kritika után bemértük Hidegség mérõjét az enyémmel szemben és 4 tizeddel mért alá az enyémnek (mondjuk egyik se kalibrált volt, de az enyém szerintem mindig is fölémért).
Mindig lehet majd hibát találni a mérésekben, hiszen két utcával odébb már az "éghajlat is más".
Míg Te néhány adatot hozol fel példaként, VáraljaMet sok tízezer adatot állít szembe, több állomásról, több száz évrõl. Ha hibával is terheltek, sokkal pontosabbak, mint a Te 5-10 adatból dolgozó állításaid. Épp ezért sokkal hihetõbbek, érthetõbbek, bizonyításként használhatóbbak stb.
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz.
Lényeg a lényeg, nekem teljesen bizonyítottnak hangzik VáraljaMet kutatási eredménye, miszerint ezek a nagy hõmérsékleti ugrások gyakorisága jelentõs mértékben nem ingadozott. Ez amúgy szerintem nem cáfolja azt a feltevést, hogy a zonális és meridionális idõszakok néhány tízévente váltogatják egymást, mert szerintem zonális idõszak alatt is tudnak elképesztõ hõmérsékleti ugrások történni, ld. éjszakai 18 fokok januárban, felszakadó ködfelhõzet nyugati front hatására stb.
Más téma: Egyébként egy derült, csendes estén Budaörsön hol mérnél hõmérsékletet? El szoktam menni este 10-11 körül futni és egészen elképesztõ hõmérsékleti különbségekbe szoktam belefutni. Mondjuk nem gyakran sétálok úgy, hogy néhány fokos különbségek váltogatják egymást, de szerintem 2-3 fokot futás közben nem érzek meg. Ez azt jelenti, hogy ha 6-8 fokos különbségeket érzek meg, akkor futás közben utcáról utcára ennyit változik a hõmérséklet! Egy-egy nagy lejtõ alján fázom, mire fölérek egy másik utcába, kifejezetten melegnek érzem a levegõt (és nem a felfelé futás melegít ki, azt az érzést jól ismerem ). Annyira szélsõségesen tud ez változni, hogy egész lenyûgözõ... Ilyen esetben hol mérnél hõmérsékletet, melyik utcában? Vagy tovább egyszerûsítve: melyik a helyes? Melyik a biztos, hihetõ? Gondolom Te is jól emlékszel még Hidegség "fagyzugára", ami annyi vitát szült régebben. Aztán a sok kritika után bemértük Hidegség mérõjét az enyémmel szemben és 4 tizeddel mért alá az enyémnek (mondjuk egyik se kalibrált volt, de az enyém szerintem mindig is fölémért).
Mindig lehet majd hibát találni a mérésekben, hiszen két utcával odébb már az "éghajlat is más".