Az 1607-es tél könnyen lehet, hogy még a 2007-esnél is enyhébb volt, amit egy olyan 1608-as követett, ami minden bizonnyal hidegebb volt az 1942-esnél.
Az elmúlt 500 év alapján jelen éghajlatunkon az éves középhõmérsékletnek alsó határa 7, felsõ határa 13 fok lehet. Ezen belül egy-két évtizedes idõszakokban valamelyikhez közelebbi hõmérsékletek a gyakoribbak, pl. mostanában 11-12 fokból van több, így jelenleg elég kicsi az esélye akárcsak egy 8-9 fokos évnek, de pl. az 1690-es években a 8-9 fokos évek dominálhattak, így akkor egy 11-12 fokos év is szinte esélytelennek számíthatott. Az 1690-es évek maga volt a csoda, hideg-száraz évek sorozata volt, rendkívül hideg telekkel és többször a nyarak is nagyon hûvösek voltak, a januári középhõmérséklet átlaga ebben az évtizedben -5 fok körüli lehetett, a Fertõ-tó 1695-re a kiszáradás közelébe került.
Ahogy írtad is, 75 éve (1940-ben) volt utoljára 8 fok alatti év, azelõtti utolsó viszont 200 évvel korábban, az 1740-es év volt. Az nem kifejezés, hogy a 11-12 fok feletti évek sokszorta gyakoribbak, mint egy 8 fok alatti hõmérsékletû év, hiába van az általam felvetett elméleti határtól mindkettõ azonos távolságra, ennek pedig pár fõ oka:
1.: Meleg évhez nem szükséges, hogy a teljes nyár rendkívül forró legyen, sõt még csak forró hónap se feltétel, mert egy melegebb akármelyik másik évszak kompenzálhatja azt.
2. Hideg évhez szükséges, hogy a téli félévbõl legalább 2, de inkább 3 hónap középhõmérséklete jóval elmaradjon az átlagtól, mivel nagy éves negatív anomália kialakulásához elsõdlegesen a téli félév hidege tud hozzájárulni, mert a téli hónapok hõingása sokkal nagyobb, mint a nyáriaké.
3. Ezen felül a 8 fok alatti éves középhõmérséklet kialakulásához még egy nagyon hideg tél sem elegendõ, kell hozzá egy kifejezetten hûvös nyár is és ennek a kettõnek a rendkívül ritka együttállása okozza, hogy ennyire ritkán fordul elõ nálunk 8 fok alatti középhõmérsékletû év.