A hiúz témához:
Link
A préda nyomokra 2006 februárjában bukkantunk a Verebes kaszálótól a Lóégési fenyves felé haladtunkban, sítúra közben.Ez volt annó az egyik fontos megerõsítés a biztos téli jelenlétrõl.A SZIE vadbiológiásaival folytatott eszmecsere után valószínûsítették a hiúzt, bár a nyomok az elõtte hulott 1 cm-es friss hótakaró miatt bizonytalanná tették a meghatározást.A Diósjenõi Erdészet szakemberi is hiúznak állapították meg és késõbb már Szemethy Laci, Darányi Laci is így nyilatkozott, amikor a hír bejárta annó a médiát.Friss volt a WWF farkas-hiúz védelmi kampány elõtte. nevetNo persze az Ipolyt jól kifelejtették a hírbõl.kacsintKésõbb egy 100%-an biztos hiúz nyomot is sikerült rögzítenie az egyik erdészünknek.
A horhosokon elõszertetettel a kidõlt bükk fák törzsein közlekedik, remekbe szabott méretû ugrásokkal.Ilyen nyom került az objektív lencséje elé.A kutya, róka pl. nem mozog így. Egyébként a "titkolózás" talán kicsit túlzó, mivel a nagyragadozó élõhelye hatalamas terület. A börzsönyi hiúz(ok) a Nyugati-gerinctõl a Kámor hegyig és mint látjuk a királyréti erdész kerületéigkacsint bárhol elõfordulhat(nak) hegység szerte. Persze elsõsorban az ember által kevésbé bolygatott belsõ részek preferáltak.
Az eu-i hiúz amúgy nagyon érzékeny a bolygatásra, kevéssé tûri jól a változásokat, speciális élõhely igénye van, magányos, és rejtett életmódú, érzékeny, sérülékeny faj.Pl. a farkas sokkal jobb adaptálódó kézséggel rendelkezik.A visszatelepedése még bizonytalan, sok környezeti, emberi hatás játszik közre.A Kárpátok területén is inkább több elszigetelt állomány létezik.
Az érzékszervek funkcionális zsenialitásáról pedig kár szót ejteni...nagy kiváltság a vele való találkozás.a foxi story ezért is gyanús.Elsõsorban préda tetemek nyáron, télen a nyomok, hullaték, idõnként jellegzetes nászahangok mesélnek a hiúzokról.De alapvetõen nem hagy nyomot!
1915-1983 között semmilyen adat nem került elõ róluk, valószínûleg nem voltak az országban.1983-ban a szlovák állomány megerõsösdése nyomán tûnt fel az Aggteleki-karszt, a Zemplén, a Bükk, a Börzsöny és 1989-ben a Visegrádi-hegység bolygatatlanabb belsõ területein.Az nem tiszta, hogy a sSzlovák állomány (ennek peremterülete a mi É-khg-i élõhelyünk) magpopulációiból a gyengébb egyedek jöttek át, vagy a hazai vadállomány sûrûség (lásd muflon, bár az õz kedveltebb csemegéje) vonzotta hozzánk.Az se tisztázott kellõ mértékben, hogy szaporodnak e itt nálunk. A börzsönyi hiúz esetében úgy tûnik már egész évben a hegység területén tartózkodik.Ez az állományi peremhelyzet azonban ökológiailag nagyon sérülékeny egyensúly.A peremi populáció érzékenyebben reagál a rendelkezésre álló erõforrások változására, mint a magállomány.Pozitiv irányban is.Ha az élõhely változásai kedvezõek, akkor gyors felfutás lehet, mert kevesebb a fajtárs konkurencia.De ha negatív irányú, pillanatok alatt eltünnek a területrõl.Az ökofolyósók a perem és a magpopuláció között nagyon fontosak, ebben a fluktuáló mozgásban.Sõt meghatározóak lehetnek egy-egy állomány végleges hazai betelepülése szempontjából.Szóval épp egy érdekes ökológiai folyamat kellõs közepén vagyunk.Sok minden a szlovák magállomány helyzetétõl függ a továbbiakban.