Globális jelenségek

Szóval elvégeztem számításokat az 1951-2015-ös napi adatsoron. Így most már nem csak naptári havi száraz és csapadékos idõszakokat, sõt akár pár heteseket is tudtam vizsgálni. Minden ábrán a lépésköz 1 nap, így a huszonnégy ábrán összesen 629864 intervallumhoz tartozó érték szerepel.
A legalább 7 napos száraz idõszakok éves számában nincs lényeges változás. Link Sõt, a hosszabb (legalább kéthetes száraz idõszakokban) még annyi változást se lehet észrevenni, mint a minimum 7 naposoknál. És ez nagyon fontos.

Ugyanis, mivel a száraz idõszakok gyakorisága és hossza viszonylag állandó, több vagy kevesebb hasmenéses-szorulásos idõszak csak úgy tud lenni, ha a köztes csapadékos idõszakokban több vagy kevesebb a csapadék, hiába van változás a legalább 4 napos csapadékos idõszakok gyakoriságában. Link Mivel a több és hosszabb csapadékos idõszakok a szárazak kárára mennek és fordítva, így összességében még inkább eltûnnek a változások. Link

Hol vannak itt a zonális és meridionális idõszakok? Sehol.
Tehát mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének, holott errõl szó sincs.
Az egyes idõszakok melletti eltéréseket és a csapadékösszegek közötti kapcsolatot szemléltetik a következõ ábrák és korrelációs együttható. Minél rövidebb a vizsgált idõszak, annál nagyobb fokú a kapcsolat a kettõ között.
Éves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és az éves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,850
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,750
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,679
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,653

Féléves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a féléves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,830
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,725
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,629
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,606

Negyedéves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a negyedéves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,788
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,665
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,565
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,531

"A hullócsapadék eloszlásában egyértelmûen a ritkább, szeszélyesebb eloszlású és nagyobb mennyiségû csapadékhullás felé tolódott el az éghajlat. Szerintem Floo erre gondolt ezzel a szerencsétlen nevû szorulásos példával."
Ez az állításod, szó szerint azt jelenti, hogy a csapadékintenzitás (csapadékos napra jutó csapadékösszeg, ami az SDII klímaindex) egyértelmûen növekedett. Nem növekedett a csapadékintenzitás sem! Itt aztán végképp semmi trend, egyebek, stb. nem létezik. Nézzük csak!
-2 hetes SDII index: Link
-4 hetes SDII index: Link
-6 hetes SDII index: Link
-8 hetes SDII index: Link
-3 hónapos SDII index: Link
-4 hónapos SDII index: Link
-5 hónapos SDII index: Link
-6 hónapos SDII index: Link
-1 éves SDII index: Link

Az SDII idexnél megjegyzem, ha pl. van 9 nap 0,1 mm-rel és egy nap 99,1 mm-rel, akkor az SDII index megegyezik azzal, ha egy hónapban van 10 csapadékos nap 10 mm-rel.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..

Még egyszer mondom, hogy mindent napi lépésközzel számoltam, így a fenn írt rengeteg intervallum elemzésee után is csak azt tudom mondani, mint eddig, hogy a hasmenés-szorulás elmélet, ezen idõszakok napjainkban gyakoribbá válása nem igaz.
Lehet tátani a szájakat!