Azért, mert ellentétesen gondolkozol, még nem jelenti, hogy jól is.

Én nem beszélek pl. évekrõl, hanem éves (12 havi) idõszakokról. Míg évbõl csak 114 van 1901 óta, addig havi bontás mellett éves vagy 12 havi idõszak több mint 1300.

"nem mindegy hogy egy átlagosan csapadékosabb 20-30 évben hányszor lépi át a 100 mm-t, vagy egy átlagosan szárazabb idõszakban hányszor megy 20 mm alá, vagy épp az egyébként is csapadékosabb hónapokban lépi túl a 100 mm-t, vagy épp a szárazabb hónapban megy 20 mm alá, vagy a statisztikailag száraz hónapok mennek 100 mm fölé, vagy a csapadékosak 20 mm alá.
Nem mindegy az sem, hogy ennek a szorulás-hasmenéses elméletnek az igazolására milyen pontot választunk.
Szegeden nyilván egy 20 mm alatti hónap fér jobban bele, míg Nagykanizsán 100 mm fölé menni soha nem nagy kunszt."
Pont emiatt kell standarddá tenni az adatsort. Egy ilyen kis területen, mint ez az ország, az egyes hónapok eloszlásai már nem fognak jelentõsen eltérni egymástól, de a legcélszerûbb, ha az ország különbözõ területeire külön-külön elvégezzük a számításokat és utána azokat hasonlítjuk össze.

"egy hónap lehet úgy is átlagos, hogy az utolsó két nap esik 80 mm, de az egész hónap száraz volt"
Ha azokat is szorulás-hasmenésnek vennénk, hogy esik pár napig esõ, majd pár hétig semmi, stb.. olyanokból egyes években akár tucatnyit is ki lehetne mutatni, már csak naptári hónapokat nézve is rengetegszer fordul ilyen elõ. Amit még itt írni akartam, azt Zivipötty nagyon jól leírta.

"Ráadásul nem tudom, hogy Váraljamet kelet-mecseki adatsora pontosan hogyan lett összerakva, azt írta hogy 4 állomás 116 éves adataiból.
Egyrészt egy hegyvidék északi-keleti felérõl származnak az adatok, és a 4 állomás amelyrõl nem tudjuk melyik 4, akár többszáz méteres magassági különbséggel, illetve nem mindegy hogy a Kelet-Mecsek melyik felén, mert lehet az egyik idõszakból a hegy egyik felén, a másikból a másik felén, és adott idõszakra jellemzõen egyik helyen torlódhat a csapadék, másikon meg fõnös hatás lehet, mint azt a hõtérképen sokszor láthatjuk."
Az felhasznált állomások közül kettõ az északi, kettõ a déli oldalon van. Minden állomás 100 méter szintkülönbségen belüli. Olyan, hogy az egyik oldal száraz, a másik csapadékos legyen 114 év alatt egy hónapnál se fordult elõ, ráadásul az egyes hónapok eloszlásai is nagyon jól illeszkednek egymáshoz.

"Ezek az adatfeldolgozások ilyen esetben, amikor 99 mm 0-nak számít, 101 mm meg már 1-nek, pont elég 100-200 méter szintkülönbség, hogy túllépjen 20-30-40 éves idõtartamban egy határt, jelen esetben a 20 mm-t vagy a 100-at."
Amit az elõbb írtam, és épp ezért volt fontos a standard adatsor létrehozása (már sok hozzászólásban leírtam, miért, pl. a legutóbbiban is). A hasmenés-szorulás idõszakok detektálásánál sehol nem volt feltétel a 100 mm feletti érték. Minden idõszaknál a minimumok és a két idõszak közötti összegbeli különbség döntött.

Persze lehet homogenizálni, de az már mind manipulálás.
Ez nem homogenizálás volt, kevered a szezont a fazonnal.

Amit ez után írtál az "Olivér!"-ig az az eredeti adatsorból készült, a standardból a következõt kapjuk. (Hogy ezek a számok mit jelentenek, azt egy korábbi hozzászólásomban megtalálod.)
1901-10: 23
1911-20: 1
1921-30: 15
1931-40: 12
1941-50: 9
1951-60: 41
1961-70: 16
1971-80: 9
1981-90: 7
1991-00: 8
2001-10: 5
2011-15: 29

Ez alapján teljesen nyilvánvaló, hogy egy szélsõséges csapadékeloszlású évtizedben vagyunk. Ennek ellenére nem többszörözõdött meg a hasmenés-szorulás idõszakok, sõt semmi változás nincs ebben az elmúlt évtizedekben, évente továbbra is átlagosan 1-2 fordul elõ. (lásd: hsz a Visszatekintõben). Néhány évben 4 ilyen szélsõséges csapongás is elõfordult. Idén (májust is beleszámítva) kettõ volt eddig: a január-februári csapadékos idõszakot követte a március-áprilisi száraz idõszak, valamint a száraz áprilist követte a csapadékos május.

Ha csapadékról van szó, akkor ne hozz hõmérsékletes példákat. Azok csapadéknál semmit nem bizonyítanak, ég és föld a kettõ.

Még õsszel készítettem olyan éghajlati idexet, ami végül a szakdolgozatban nem szerepelt, hogy megvizságltam, egy adott hónapban/évszakban/évben a csapadék mekkora része hullott konvektív formában. Ezekhez az alapot a 3,5,6,7,8,9 csapadékkódú napok szolgáltatták. Nincs változás a konvektív csapadék arányában.

Tudom, mi a zonális és meridionális idõszak. A hasmenés-szorulás idõszakok gyakorisága független a zonális, meridionális idõszakoktól. (lásd: hozzászólásom a Visszatekintõben)

Ha te azt hiszed, hogy egy függvénnyel akarok bármit alátámasztani, nagyon tévedsz, még az a kettõ, amit megírtam is több függvénybõl áll és mire a végsõ véleményemet meghoztam, alkalmaztam még párat, csak mindent nem írok itt le.
Úgy, hogy találomra kibökünk hónapokat, idõszakokat pár évbõl, soha semmit nem fogsz tudni, de más se alátámasztani. Egyáltalán van fogalmad róla, mennyi egymillió adat (mégha csak képletesen is értetted)? Mert nekem van.

Tényleg azt hiszed, hogy mindent átfogóan (ami a hõmérsékleteken személtethetõ jól, amit meg is tettél már számtalanszor, de (és ez fontos) a hasmenés-szorulás idõszakok gyakoriságánál nem jelentkezik) ezt a zonális-meridionális idõszakok elmélet a te nevedhez fûzõdik? Én már 13!!! évesen beláttam ezt, amikor még azt se tudtam, hogy létezik MetNet, mégis eddig egyszer se írtam ezt le.

Ha már említett embereket, akik átélték azt az idõszakot, én is mondok ilyet. A váraljai OMSZ csapadékmérõ állomás észlelõje: amikor mondtam neki, hogy mikortól (1901) vannak adataim, rendszeresen, amikor találkozunk elõhozza, hogy az 1950-es években milyen évek voltak és kérdezget róla. Látható, hogy tartósan sok szélsõséges csapadékösszegû hónap volt abban az évtizedben, és bár nem sokkal, de a hasmenés-szorulás idõszak is több volt abban az évtizedben. Szerinted alaptalanul mondogatja, hogy bezzeg az 50-es években mik voltak?
Szerintem erre a mostani évtizedre is hasonlóan fogunk majd visszaemlékezni 30-40 év múlva, függetlenül attól, hogy a hasmenés-szorulás idõszakból nincs több, sok ebben az évtizedben a szélsõséges csapadékösszegû hónap.

"Szóval nem csak havi vagy 1,5-2 havi lebontásban vannak kilengések, hanem éves szinten is."

Figyelj, én 1,2,3,4,5,6 és 12 havi bontásban vizsgáltam az elméleteted.

Egy költõi kérdés: Számoknál mi mással lehet bizonyítani, ha nem matematikával?

Végezetül nem ártana elgondolkodni azon, amit Télember írt.