![]() | ![]() | Salgótarján ![]() |
És nálad? Havazik? Villámlik? Már látod a peremfelhőt? Regisztrálj, fotózz, majd TÖLTSD FEL! | ||
Kattints a képekre, ha látni szeretnéd a többit is. Vagy inkább a TÉRKÉPES ÁTTEKINTŐRE vagy kiváncsi? |
2010.06.17-18. Heves zivatarok
A mezõhegyesi zivatart egy ereje teljében lévõ szupercella okozta ( Link ). Hogy melyik típusú szupercella volt, azt 100% pontossággal nem tudom megmondani. Feltételezem, hogy a középmagas rétegek (általam elsõként feltételezett egyik szupercellatípus miatt) ki lehettek száradva, valamint az extrém magas labilitási indexek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy több cm átmérõjû jégdarabok is kialakulhattak (valószínû olyan periódus is lehetett, amikor csak jég hullott, így egyrészt LP szupercellára tippelek, de meg kell említeni azt, hogy igen markáns a hátoldali leáramlás, ami miatt lehet akár klasszikus szupercella is [ha kettõ között kellene választani: utóbbi mellett döntenék ] ). Mindenesetre peremfelhõje és látványos falfelhõje/kifutófelhõje is volt. A rendszer forgó mozgása (noha nem látszik közvetlenül a képrõl) de sejthetõ. A nagy (kifutó) szél oka egyrészt a hátoldali leáramlásból hulló intenzív csapadék lehetett.
Egy megjegyzés: az idei nyáron eddig több szupercellás zivatarról érkezett jelentés az ország DK-i részérõl (annak is inkább a délebbi részérõl). Az idei (viszonylag) "jó tél" után az itteni észlelõk büszkék lehetnek térségükre ( vajon megdõl-e az Orosháziak által korábban felállított hipotézis: "DK mindig szív"
)
Engedjetek meg egy utolsó megjegyzés is: Szarvast sajnos (vagy inkább szerencsére) mindegyik elkerülte, így egy tõlem DK-re lévõ látványos szupercella kettéváláson kívül mást nem sikerült megfigyelnem idén. Sajnos a helyi zivatarok nálunk igencsak ritkán aratnak sikert (én évek óta azzal magyarázom, hogy gyakran úgy jön ki, hogy felettünk divergens az áramlási mezõ, másrészt a medencehatás itt a legerõsebb), ha egyáltalán 1-1 elkap, az inkább csak a széle (1-1 kivételes eset mindig akad, mint pl. a 2004-es júl. 18-ai délutáni hõzivatar). Néhány hidegfronthoz, vagy zivatarláncokhoz kötõdõ, ill. éjszakai emelt konvekciós zivatar szokott 10mm feletti csapadékhozamokat hozni. A jégesõ a megfigyeléseim szerint csak 5 évente fordul elõ. Meggy/"mini dió" nagyságú jégnél nagyobbat még nem volt alkalmam megfigyelni. Az idei év konvektív szezonja nincs benne a top 10-ben.
Egy megjegyzés: az idei nyáron eddig több szupercellás zivatarról érkezett jelentés az ország DK-i részérõl (annak is inkább a délebbi részérõl). Az idei (viszonylag) "jó tél" után az itteni észlelõk büszkék lehetnek térségükre ( vajon megdõl-e az Orosháziak által korábban felállított hipotézis: "DK mindig szív"
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)
Engedjetek meg egy utolsó megjegyzés is: Szarvast sajnos (vagy inkább szerencsére) mindegyik elkerülte, így egy tõlem DK-re lévõ látványos szupercella kettéváláson kívül mást nem sikerült megfigyelnem idén. Sajnos a helyi zivatarok nálunk igencsak ritkán aratnak sikert (én évek óta azzal magyarázom, hogy gyakran úgy jön ki, hogy felettünk divergens az áramlási mezõ, másrészt a medencehatás itt a legerõsebb), ha egyáltalán 1-1 elkap, az inkább csak a széle (1-1 kivételes eset mindig akad, mint pl. a 2004-es júl. 18-ai délutáni hõzivatar). Néhány hidegfronthoz, vagy zivatarláncokhoz kötõdõ, ill. éjszakai emelt konvekciós zivatar szokott 10mm feletti csapadékhozamokat hozni. A jégesõ a megfigyeléseim szerint csak 5 évente fordul elõ. Meggy/"mini dió" nagyságú jégnél nagyobbat még nem volt alkalmam megfigyelni. Az idei év konvektív szezonja nincs benne a top 10-ben.
![nevet](/img/sprite/smiley/nevet.gif)