Illetve a középkori városokban volt még bõven mocsok nevet
De mondom: ismerek olyanokat, akik falun voltak, és õk mesélték. Ismerem a falvak mai állapotait (teljesen rendben vannak ma is), és ma is vannak porták, részek, amik szemétgyûjtõhelyek. Ilyenek régen is voltak, nem lehetett minden portát rendben tartani (és embereknek erre igényük se feltétlen volt). De miért mennénk messzire? Ma is sok ország van, ahol falvakban élnek az emberek alacsony fejlettségi (közmû, infrastruktúra) szinten, és látszik, ott mekkora a rend: pont akkora, amennyire azoknak az embereknek (is) igényük volt: kinek több, kinek kevesebb. Nem hinném, hogy a mai emberek elrendetlenedtek a falvakban, településeken, városokban, és míg régen szép rendet tartottak, ma csupa szemét lenne minden. Ez olyan, mint a vallás: ha az igény megvan rá az emberben, ki nem fog kopni a társadalomból az aktuális trendek hatására sem.
Amit feltételeztem, az az, hogy valamelyest javult a falusi helyzet a régi idõk óta: aszfaltozott utak épültek, világítás, elektromosság, szennyvíz-hálózat, gázfûtés, ilyenek épültek ki, döntõen nem a falu, hanem a nagyvárosok költségvetésébõl.
Néhány forrás:
Link
Link
Link utóbbiból egy idézet, persze kiragadva, érdemes a többit is mellé olvasni: "A szobáknak általában földpadlójuk volt: ismerték ugyan a hajópadlót, ám - elsôsorban Trianon után - a fa olyan drága anyag lett, hogy sokan inkább a földpadló mellett maradtak. Ennek rendben tartása úgy történt, hogy a baromfipiszkot és egyéb szennyet vízzel-kézzel hozzávetôleg símára kenték, majd rendszeresen beszórták homokkal. Idônként vizes seprüvel végigseperték, de ezt igyekeztek minél ritkábban csinálni, mert undok dolog volt, csúnyán verte a port. Nyáron gyakran hetekig egyáltalán nem is takarítottak, télen még ritkábban. A hagyományhoz igazodva Húsvét, meg Karácsony elôtt tisztogatták ki alaposabban a lakást. A parasztházakra nem volt jellemzô a tisztaság. (Baromfiürülék úgy került a padlóra, hogy hideg idôben a naposcsibét és egyéb fiókákat is a szobában tartották.) Ha ehhez hozzávesszük, hogy fôleg télen, gyakorlatilag nem szellôztettek, szó ami szó, a parasztházakban irtózatosan fülledt-pállott rossz levegô volt, a TBC valóságos melegágya. A parasztok általában saját házban laktak, a cselédek, summások azonban nem, vagy csak az évnek egy szakában. Az uradalmi cselédlakások egyetlen helyiségbôl álltak, melléképületek és tárolóhelyiségek nélkül. Gyakran a konyha is közös volt, ami állandó súrlódásokkal nehezítette az amúgy sem könnyed életet. Az egyetlen szobában gyakran nem is egy család szorongott. A helyzetet már 1907-tôl törvényileg szabályozták, mely elôírta minden családnak külön szoba építését, ám ennek végrehajtása - nagyrészt a háború következményeképp is - akadozott. A parasztgazdaságok cselédjei még rosszabb helyzetben voltak, sokszor még saját alvóhelyük sem volt, kénytelenek voltak az istállóval, csürrel beérni.")
De mondom, a legjobb viszonyítási alap a betegségek terjedése: régen gyakrabbak voltak a járványok, a tömeges megbetegedések és halálozások, legyen az Európa-méretû (pestis) vagy kisebbek. Ezeknek jellemzõi, hogy jól terjednek "nem tiszta" környezetben. Manapság ezeket a hatalmas túlnépesedés ellenére sikerült visszaszorítani, fõképp a (fõként városi) tisztaság növelésével és az orvostudomány gyors fejlõdésével.
Persze, hogy megszépíti az idõ azokat az éveket, amikor önfeledten lehetett szaladgálni a természethez oly közeli falvakban, és minden olyan napsütésesnek és szépnek nézett ki, de akkor nem is fürödtek le esténként az emberek, és nem is volt olyan nagy odafigyelés ezekre.
A forrásaim másik része pedig (a nagyszülõk és szülõk történetei mellett) regények és novellák íróktól: Móricz Zsigmond, Jókai Mór stb. Szerettem a korabeli parasztéletet bemutató novelláikat és nem, nem az idilli világ képe jött át, amit próbáltok nekem eladni.
Az túlzás, hogy falun, de kisvárosban dolgoztam én bõven kertben (Komárom, Tihany), volt komposzt, trágyázás stb. is, kapáltam én a kiskertben is, nem vagyok annyira városi internetmágus, mint szeretnétek. Csak nem szeretem ezt a "bezzeg régen" mekkora tisztaság/hóesés/telek/nyarak/esõk/belvizek/áradások/viharok voltak hozzáállást, mert a legtöbbször az idõ megrostálja az emlékeket, pláne a mai (szerintem is rossz irányba haladó) modernizálódó, globalizálódó, urbanizálódó, természettõl távol kerülõ világban, ahol lassan az emberek elhidegülnek egymástól.