Az általad tapasztaltak ellenére Velencében van probléma a vízszint emelkedésével. Szélcsendes idõben természetesen minden rendben, ám egy erõsebb mediciklon idején a beömlõ víz + a szél általi torlasztás egyre gyakrabban, egyre komolyabb árvízhelyzeteket idéz elõ. (Mediciklonok régen is voltak, az épületeket annak idején úgy tervezték, hogy ilyenkor se öntse el õket a víz.) Ám fontos, hogy ennek NINCS köze a globális tengerszinthez; annak a vizsgálatára Velence alkalmatlan. A város ugyanis agyagos, iszapos altalajra épült, ami terhelés alatt tömörödik, ezért süllyednek az épületek.

Nyuli, Salo: az "eusztatikus ingadozás" nem az árapályt, nem is a kéreglemezek fel-le mozgása miatti relatív tengerszintváltozást jelenti (utóbbi az izosztatikus emelkedés), hanem a világtenger teljes víztömegére kiterjedõ, a helyi hatásoktól megtisztított változást. Ez az, amit rövidebb távon az átlagos vízhõmérséklet, ill. a jégsapkákban tárolt víz mennyisége, sok millió éves skálán az óceáni aljzat emelkedése/süllyedése befolyásol. Izosztatikusan Közép-Európa nem emelkedik kimutathatóan (100 év alatt 20 centit pedig biztosan nem). Az Alpokról a glaciális végén leolvadt jégtakaró tömege édeskevés a több kilométer vastag, millió négyzetkilométeres skandináv jégsapkához képest, aminek az eltûnése nyomán ott máig emelkedik a litoszféra.

A klímaváltozás kapcsán pont az eusztatikus (globális) tengerszintváltozás mértéke a kérdés. Ehhez mindenképp világszerte, minél több helyen kell méréseket végezni, hogy a helyi hatásokat (egy-egy partszakasz emelkedése/süllyedése) kiszûrhessük. Természetesen vannak ilyen adatsorok, pl.: Link - a legpontosabb értékeket pedig a tenger teljes felszínét vizsgáló mûholdas mérésekbõl kaphatjuk, pl.: Link Ezek alapján világátlagban kb. 3 mm/év emelkedést lehet kimutatni. Ennek nagy része az elfogadott modellek szerint nem a jégolvadás felelõs, hanem a tengervíz emelkedõ átlaghõmérséklete miatti hõtágulás.

Salo: a déli félteke szárazföldi jégtakarójának gyarapodásáról mi a forrásod? Amennyire tudom, csak a Kelet-Antarktisz jégsapkájáról tételezik fel, hogy stabil vagy enyhén gyarapszik, Nyugat-Antarktisz ill. különösen az Antarktiszi-félsziget gleccserei viszont ennél jával gyorsabban fogynak. (Az Andok gyarapodó gleccsereirõl én is tudok, de az ottani jégtömeg az Antarktiszhoz képest elhanyagolható... mint ahogy a világtengernek északon is Grönland számít csak igazán. Az Alpokban manapság kb. 100 km3 jég van, könnyen kiszámolható, hogy ennek az elolvadása 0,3 mm-rel emelné meg a tengerszintet.)