Egyébként az Adrián van árapály, a saját szememmel láttam és megfigyeltem a grado-i lagúnán. Az ingadozás nem is olyan kicsi: 70-80 cm-re becsülöm. Persze, ez semmiség a nyílt óceán több métert kitevõ tengerjárásához képest. Viszont a Velencében az utóbbi egy-kétszáz év alatt (esetleg) végbement néhány centiméteres vízszintemelkedés még így sem mérhetõ össze a tengerjárásból adódó vízszint-emelkedéssel. A lépcsõket, a házak küszöbeit sehol sem lepi el gyanúsan a csatornák vize, pedig bejártuk a várost, nem sokkal a dagály ideje elõtt. Az idei nyár elõtt utoljára 1993 nyarán jártam Velencében: azóta a helyzet láthatólag semmit sem változott.
Az a gondolat érdekes és könnyen igaznak bizonyulhat, hogy az északi félteke jégolvadásából adódó tengerszint-emelkedést a déli félteke "hízó" jégtömegei ellensúlyozzák.
Ezt a gondolatot tovább fejleszthetjük a kis klímakorszakok, az éghajlatingadozás irányába: lehet, hogy a két félteke bizonyos mértékig egymástól elszeparált cirkulációjában éppen ellenkezõ elõjelû klímaingadozás van. Az északin egy viszonylag meleg korszakot élünk, míg a délin egy átmeneti hideget.
Mindenesetre úgy néz ki, hogy drámaian nagy mértékû, és mindkét féltekére kiterjedõ felmelegedés szerencsére (egyelõre) nincs, bármennyire ijesztgetik is a jónépet ezzel.