"Ennek tudatában nagy érdeklõdéssel, és kissé szorongó szívvel utaztam idén júliusban Velencébe. Ugyanis az õsi városban az õsi épületek lépcsõi, kapui majdnem egy szinten vannak a csatornák vizével. Itt a nagyon kicsi emelkedések és süllyedések is (ha vannak) meglátszanak. Nos, nem látszik semmi feltûnõ. A tengerszint emelkedése bõven az árapály ingadozás határain belül van."
Apróságként hozzáteszem, hogy Velencénél nem nagyon van árapály, ami nem is meglepõ, hisz az egykori Tethys majdnem beltengerré váló részének egy kisebb öblében van, annak is a sekélytengeri partvidékén, nem véletlenül tudtak lagúnák kialakulni azon a környéken (a város gyakorlatilag turzásokra épült).

Itt az egyik, amit megemlítenénk, azzal kapcsolatban linkelt Kutyusmaci a globális jelenségek fórumában: az északi féltekén a gleccserek és a sarki jég is átlagosan fogy. Legalábbis 30 éves léptékben, a 2007-es minimum környéke óta nem annyira szignifikáns a csökkenés. Akár mennyire is csökken, a déli féltekén viszont elég egyértelmûnek tûnik a növekedés a sarki jég esetében is, és az Andok gleccserei esetében is. Mivel az óceán az egész Földön egyformán engedelmeskedik a gravitációnak, ezért az óceáni vízszint (illetve annak változása) az, amelyik a legkevésbé fog eltérni a két félgömb között (ellenben pl. a légkör állapotával, a jegekkel, vagy az óceánfelszín hõmérsékletével).
Tehát, ha a két félgömbön a jég változásai nagyjából egymást kiegyenlítik, akkor az óceánfelszín magassága nem fog változni.
(Egyébként ott a turzások fokainál lévõ fokdeltákat megnézném, hogy észrevenni-e rajtuk olyan változásokat, mutatnak-e valamilyen áramlás-változásokra utaló jeleket, melyek összhangban vannak a holocén hõmérséklet-, vagy jégborítottság-változásaival. Talán erre van esély, hisz az ilyen képzõdményeknek a kis vízszintváltozásokra is érzékenyeknek kell lenniük.
Sze: olvasva Nyuli válaszát: ezek szerint az Adria aljzata is kb. 19±2cm-t emelkedett 1901 óta? Persze biztos nem pont annyit, de a logika ezt a kérdést veti föl. Meg azt is, hogy miért? Az eusztatikus ingadozás az tudtommal a teljes kéreglemez köpeny tetején való "úszását", és ezzel együtt emelkedését/süllyedését, vagy akár billegését jelenti. Tehát nem arról van szó, hogy a folyók által behordott hordalékok töltik fel a partvidéket, hisz akkor az 1901 körül épült lépcsõk alsó fokainak már el kellett volna tûnniük deltalebeny üledékében.
Ha viszont 1901 óta durván 20cm-t emelkedett a környéken a kõzetlemez, arra azt mondom, az nem kevés. Mivel ez geológiai léptékû folyamat, könnyen lehet, hogy a jég elolvadása (glaciális vége) óta 20 métert emelkedtünk. Ennek oka, hogy az Alpok jege jelentõsen lefogyott a glaciális-kori állapothoz képest, és az emiatt összességében kisebb sûrûségû lemez eusztatikus emelkedésbe kezdett. Amennyire emlékszem, a könyvekben Skandináviára olvastam hasonló számokat, az ALCAPA és az Adria esetére nem emlékszem.)