Globális jelenségek
Hogy hány évig tartó, és mekkora mértékû átlaghõmérséklet-változást kell már éghajlatváltozásnak tekintenünk, azt nyilván sokféleképp lehet definiálni. Olyan kritériumokat természetesen fel lehet állítani, melyek alapján már most megtörtént a klímaváltozás.
Én azonban egy szubjektív, majd egy súlyosan objektív megítélési módot említek. A szubjektív: kb.10 éves korom óta tartom szemmel az idõjárást. Tehát, 44 év változásait a bõrömön éreztem. Eszerint lényegileg azonos a mostani klímánk az 1970 körülivel. Egy apró eltérést tudnék említeni: az utóbbi évtizedek nyarain gyakorivá vált tartós hõhullámokat, a 30 fokot jócskán meghaladó hõmérsékletekkel. Az ilyen idõszakokat elneveztem "szupernyárnak", "ötödik évszaknak" Ilyen a 60-as évek második felében és a 70-es, sõt 80-as években nemigen fordult elõ. De ez csupán apró klímamódosulás, ha akarjuk. Éghajlatváltozásról a legkevésbé se beszélnék.
Az objektív: tudjuk, a nagy globális olvadások és fagyások jelentõsen megváltoztatják a világóceán szintjét. Azt olvastam, ha minden jég elolvadna Földünkön, a tengerek vagy 40 métert emelkednének (ha jól emlékszem) Az utolsó glaciálisban pedig több tíz métert süllyedt a tengerszint a jégtömegek megnövekedése miatt. Az ember száraz lábbal kelt át Szibériából Észak-Amerikába a Bering földhídon. A Brit-szigetek Nyugat-Európa félszigetévé vált, stb. Tehát, jelentõs éghajlatváltozás mindig a tengerszint jelentõs változását hozza magával.
Ennek tudatában nagy érdeklõdéssel, és kissé szorongó szívvel utaztam idén júliusban Velencébe. Ugyanis az õsi városban az õsi épületek lépcsõi, kapui majdnem egy szinten vannak a csatornák vizével. Itt a nagyon kicsi emelkedések és süllyedések is (ha vannak) meglátszanak. Nos, nem látszik semmi feltûnõ. A tengerszint emelkedése bõven az árapály ingadozás határain belül van. Ezt roppant fontos realizálnunk a mihez tartás végett, hogy tudjuk, hányadán állunk klímaváltozás ügyében.
Ugyanis nemegyszer olyanokkal ijesztgetik a közt, hogy a közeljövõben várható globális hõmérséklet-emelkedés 3-4 fok is lehet, tehát kb. annyi, amennyivel a legutolsó jégkorszakban hidegebb volt a mostani éghajlatnál. Az ilyen mértékû globális hõmérséklet-emelkedés katasztrofálisan megemelné a tengerszintet (megint több 10 méterrel) Természetesen a vízszint-emelkedés nem egyik évrõl a másikra következik be, de egy ilyen drasztikus változásnak a kezdetei is -érzésem szerint- már jól látható (legalább 1 méteres) emelkedéssel kellene, hogy járjanak az utóbbi 100-150 év alatt. Ennek hál' Isten nyoma sincs Velence tanúsága szerint.
Én azonban egy szubjektív, majd egy súlyosan objektív megítélési módot említek. A szubjektív: kb.10 éves korom óta tartom szemmel az idõjárást. Tehát, 44 év változásait a bõrömön éreztem. Eszerint lényegileg azonos a mostani klímánk az 1970 körülivel. Egy apró eltérést tudnék említeni: az utóbbi évtizedek nyarain gyakorivá vált tartós hõhullámokat, a 30 fokot jócskán meghaladó hõmérsékletekkel. Az ilyen idõszakokat elneveztem "szupernyárnak", "ötödik évszaknak" Ilyen a 60-as évek második felében és a 70-es, sõt 80-as években nemigen fordult elõ. De ez csupán apró klímamódosulás, ha akarjuk. Éghajlatváltozásról a legkevésbé se beszélnék.
Az objektív: tudjuk, a nagy globális olvadások és fagyások jelentõsen megváltoztatják a világóceán szintjét. Azt olvastam, ha minden jég elolvadna Földünkön, a tengerek vagy 40 métert emelkednének (ha jól emlékszem) Az utolsó glaciálisban pedig több tíz métert süllyedt a tengerszint a jégtömegek megnövekedése miatt. Az ember száraz lábbal kelt át Szibériából Észak-Amerikába a Bering földhídon. A Brit-szigetek Nyugat-Európa félszigetévé vált, stb. Tehát, jelentõs éghajlatváltozás mindig a tengerszint jelentõs változását hozza magával.
Ennek tudatában nagy érdeklõdéssel, és kissé szorongó szívvel utaztam idén júliusban Velencébe. Ugyanis az õsi városban az õsi épületek lépcsõi, kapui majdnem egy szinten vannak a csatornák vizével. Itt a nagyon kicsi emelkedések és süllyedések is (ha vannak) meglátszanak. Nos, nem látszik semmi feltûnõ. A tengerszint emelkedése bõven az árapály ingadozás határain belül van. Ezt roppant fontos realizálnunk a mihez tartás végett, hogy tudjuk, hányadán állunk klímaváltozás ügyében.
Ugyanis nemegyszer olyanokkal ijesztgetik a közt, hogy a közeljövõben várható globális hõmérséklet-emelkedés 3-4 fok is lehet, tehát kb. annyi, amennyivel a legutolsó jégkorszakban hidegebb volt a mostani éghajlatnál. Az ilyen mértékû globális hõmérséklet-emelkedés katasztrofálisan megemelné a tengerszintet (megint több 10 méterrel) Természetesen a vízszint-emelkedés nem egyik évrõl a másikra következik be, de egy ilyen drasztikus változásnak a kezdetei is -érzésem szerint- már jól látható (legalább 1 méteres) emelkedéssel kellene, hogy járjanak az utóbbi 100-150 év alatt. Ennek hál' Isten nyoma sincs Velence tanúsága szerint.