Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ha jól emlékszem, talán 2009 január elején volt utoljára komolyabb csapadékban is mérhetõ összeáramlásos havazás Egerben, talán 7-8 cm-t préselt ki magából a Bükk dny-i lábánál. Ez egy nagyon finoman hangolt összjátéka amúgy a szélnek, nedvességnek, adott esetben a domborzatnak. És nagyon fontos a mérhetõ hóréteghez a kellõ hideg. Ennél az eseménynél már hosszú napokat megelõzõen kb. -5 fok körül szóródtak a napi maximumok. Szokás mondani, hogy a hóhóz két dolog kell, hideg és nedvesség. Egészen érdekes volt akkor figyelni, hogy a kellõen fagyosra áthûlt légrétegbe nedves komponens érkezett és a szél finom játéka a Bükk vonulataival karöltve szinte egy helyben tartotta e nedvességet egész nap. A kellõ hideg nem csupán a nedvesség kicsapódásánál számít. A hóréteget megvizsgálva laza szerkezetû porhó esett, minden pehely megmaradt, laza és omkós volt, nem pedig nehézkes, mint pl. egy félblokingos helyzet hava. Az ilyen hó az, ami a szibériai hangulatot is képes olykor felidézni, emlékszem, hogy ezen esetben a szélnek volt egy-egy mérsékltebb lökése és máris felkapta a tetõrõl a havat. A legérdekesebb pedig tipikusan az volt, hogy eme helyzetet az égvilágon egyetlen modell sem látta elõre, csupán közben-utólag lehetett kikövetkeztetni, hogy a lehetõség a légnedvesség, hõmeérséklet és szélkomponensek alapján adott volt. Amúgy annak az évnek talán az volt a legvastagabb hava (ezen a télen ennél már jóval több hó volt Egerben, nem beszélve a fehér Karácsonyról ). Egyszóval a tél és maga az idõjárás mindig ízlések és pofonok kérdése, ha szubjektív oldalról közelítjük. Végül annyit még, hogy a területi eloszlás mindig váltakozó, emlékeim szerint már Füzesabonytól délre ebbõl az esetbõl pár kósza pelyhen kívül egyéb nem adatott, tehát légvonalban 20-30 km-rõl beszélünk.
Legvégül pedig rendkívül érdekes, hogy elõszeretettel alakul ki olykor összeáramlási vonal kb. Gyöngyös Szeged tengelyen, amelynek horizontális súlypontja hol egészen Miskolcra, hol pedig inkább nyugatra, akár Gödöllõ vonaláig tolódik. Hogy ennek mi az oka, még mindig kevéssé értem, mint inkább csak megfigyelem magát az eseményt. Gondolom a szélnek lehet hozzá a legnagyobb köze.
Legvégül pedig rendkívül érdekes, hogy elõszeretettel alakul ki olykor összeáramlási vonal kb. Gyöngyös Szeged tengelyen, amelynek horizontális súlypontja hol egészen Miskolcra, hol pedig inkább nyugatra, akár Gödöllõ vonaláig tolódik. Hogy ennek mi az oka, még mindig kevéssé értem, mint inkább csak megfigyelem magát az eseményt. Gondolom a szélnek lehet hozzá a legnagyobb köze.