Az elején a zárójelbe "belekötnék" egy kicsit: a természetes eredetû évtizedes klímaciklusok szerintem nem oda való példa. Értem, hogy mire akarsz kilyukadni (egyet is értek vele), és a vulkánok arra tökéletes példát adnak.
Én úgy tudom, hogy a klímamodellek eredeti ötlete az volt, hogy egy sima meteorológiai modell sosem tér el jelentõsen a klímától. Úgy kell ezt érteni, hogy ha a GFS-ENS-t futtatjuk, akkor annak a szórása nem nõ a végtelenségig, hanem a klíma szórását reprezentálja. (Minél jobban közeledik a modell szórása a klíma szóráshoz, annál megbízhatatlanabb az elõrejelzés, stb.) Ebbõl kiindulva egy több száz évre futtatott ENS átlaga a klímaátlag, szórása a klímaszórás, szerencsés esetben az egész statisztikája a klímát adja vissza (annyira, hogy ha ügyesek vagyunk, akkor a szélsõségeket is lehet vele vizsgálni). Így tehát a klíma változásait ezek a modellek vissza kell, hogy adják.
(Nem mennék bele, de épp az az egyik fõ gond, hogy egy szinoptius skálájú futtatás során pl. a CO2 és társainak jó közelítéssel nem változik a koncentrációja, míg klímamodell esetében ez nem igaz, több más dolog mellett, és az külön kérdés, hogy ezek hogyan fognak változni; ezt a problémakört szerintem ismered.)
Ha ez így van, akkor ez csak úgy lehet, hogy ha az egyes futások idõbeli mozgóátlagai IS követik a klímaváltozást, vagyis az idõjárás-változások által okozott ingadozásokat (amik nagyok a klímaingadozáshoz képest) leszûrve az egyes tagoknak ugyanarra kellene tartaniuk. Ha ez nem így lenne, akkor a mozgóátlagok is széttartanának.
Ez pusztán azért lenne így, mert a légköri kormányzó egyenletrendszer van leprogramozva, amiben minden légköri változás benne van (a vulkánkitörés nyilván nem ilyen), csak éppen a tér és az idõskála durvább felbontású. Ha az évtizedes ingadozásokat mindezek ellenére a modell eltünteti, akkor valójában nem az évtizedes, hanem az idõlépcsõ alatti idõskálájú (ez klímamodell esetén mezoskálájút jelent) jelenségeknek az eltüntetése okozhatja azt. Kérdés, hogy képesek-e a zivatarláncok kialakulásának klimatológiai idõlépcsõben történõ változásai kimutatható eltéréseket okozni egy klímamodellben. Ha nem, akkor szerintem egy klímamodellnek "illik" látnia az évtizedes skálájú változásokat, akkor is, ha nem szándék pont azokat modellezni.
(Mellesleg megint eszembe jut svadasz régi beírása egy klímakonferenciáról, amely során megállapították, hogy addig nem fognak tudni klímát elõrejelezni, amíg az AMO-t meg nem magyarázzák: pedig az is párévtizedes klímaciklus.)

Amúgy nagyrészt egyetértek az írásoddal, a hibahatárok fontosságára én is gyakran szoktam figyelmeztetni.

Olvastam valakinél, hogy az Antarktiszi jég vékonyodik. Ezzel az a baj, hogy akkor a mai jégfuratokból az utolsó nemtudomhány év(század) hiányozna, nem? Amúgy az NSIDC méréseit szokták többen linkelni, s azokon a grafikonokon én az Antartktiszi jég összterületének nagyon lassú növekedését szoktam látni. Furcsa-e emellett, hogy a kevés stabilan növekvõ gleccser mind az Andokban van?
Statisztikailag talán ki sem mutatható, de nekem az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tûnik, hogy a globális átlag stagnálása mellett a déli félteke mintha kissé hûlni kezdett volna, míg az északi talán még mindig melegszik egy kicsit.
Persze errõl csak akkor beszélhetünk, ha elhisszük, hogy a globális átlaghõmérséklet jó indikátor, vannak, akik ezt is megkérdõjelezik. (Czelnai több cikkében is elõfordul, hogy szerinte a Föld nem egyenletes /szárazföld vs. óceán/ lefedettsége állomásokkal, a mûszeres hibák, a mikroklimatikus hatások, és még sok más dolog, mind rontják ennek a használhatóságát, mivel az egyes állomások területileg nem egyforma mértékben reprezentálják a (mikro)klímát. Konkrétan mondva: Romhány abszolút helyi állomás, míg Szécsény a széljárást tekintve a Nógrádi-medencét reprezentálja, ezekkel szemben az Alföldön a legtöbb állomásra nem hat helyi jellegzetesség, mind jól leírja az Alföld nagyobb részének mikroklímáját. Tehát az Alföld jól lefedett terület, míg a Nógrádi-medence nem, így a klímaelemzésbõl a Nógrádi-medencére jellemzõ dolgok túl kis súlyt kapnak.)