Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Itt száraz a tetõablak, azt hittem nem volt esõ, de a radar alapján kellett, hogy legyen, viszont a csillagda 0 mm, és a többi mérõ is ennyit mért.
Az Alpok nagyon jó helyen van, ne akard lebontani, mert a sok zivatar, nagy csapadék, hogy az ország legcsapadékosabb része vagyunk éves átlagokban, az Alpoknak köszönhetõ.
Most épp a csapadék szempontjából, a túl meredek áramlás miatt rossz, de többet jó, mint rossz.
A tél kontra kártevõk hozzászólásokból látni, mennyire nem egyértelmû a dolog, vannak megfigyelések és tapasztalatok amik az egyik oldalt, vannak cikkek, tanulmányok, amik meg a másik oldalt támasztják alá.
Siheone!
Azt írod, a 2006/2007-es enyhe tél után lezabáltak mindent, utána meg a -15 fokos tél után nem volt látható a károsítás.
Csak azt magyarázzad meg, hogy a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os nagyon durva tél után, amikor Szeged-Békéscsaba térségében -20-26(!) fokok, illetve -15 fokok voltak, hogyan maradt egyáltalán aknázómoly, ami a következõ enyhe télen túlélhetett volna????
Ha a -15 fok következtében nem volt észrevehetõ a károsítás, akkor a -21-26 fok után hosszú évekre ki kellett volna nyíródnia az összes aknázómolynak.
Hogy a megelõzõ 2002/2003-as ismét nagyon durva tél aknázómolypusztító hatásairól már ne is szóljunk.
Sõt, továbblépek az érvelésben, most figyelj!
Amennyiben a met. állomáson -15 fokot mértek az elmúlt télen, és az már nem okozott észrevehetõ károsodást a növényeken, mint ahogy írod, ez azt jelenti, hogy a gondolom belvárosban lévõ fák biztosan nem kaptak -15 fokot, hanem -10 körül lehetett a városban!!!!!
Ha pedig -10 fok annyira kipusztítja az aknázómolyt, hogy nem észrevehetõ a kár, abban az esetben gyakorlatilag falvakban, kisebb településeken vagy kint a lakott településeken kívül, ahol majd minden évben megvan a -10 fok, szinte nem lenne szabad ennek a károsítónak léteznie.
Sõt, juteszembe!
Az elmúlt két télen a keszthelyi állomás -21 és -22 fokkal zárt, és az állomástól alig néhányszáz méterre van a híres keszthelyi gesztenyesor, amelyik minden nyár végén ugyanolyan csúfos látványt nyújt a leszáradt levelekkel.
Rákérdezek az egyetemen, az elmúlt két tél után csökkent-e a károsítás mértéke!?
A választ elõre sejtem...
A szegedi példa tökéletesen alátámasztja, hogy bírja a hideget az aknázómoly.
Ezért írtam, hogy a tévhitekben és meggyõzõdésekben lehet hinni, csak ha egy kicsit megkapargatjuk, kiderül, hogy nem úgy vannak!
Ez innentõl kezdve már lélektan, és ez így van nagyon sok dologban!
Az Alpok nagyon jó helyen van, ne akard lebontani, mert a sok zivatar, nagy csapadék, hogy az ország legcsapadékosabb része vagyunk éves átlagokban, az Alpoknak köszönhetõ.
Most épp a csapadék szempontjából, a túl meredek áramlás miatt rossz, de többet jó, mint rossz.
A tél kontra kártevõk hozzászólásokból látni, mennyire nem egyértelmû a dolog, vannak megfigyelések és tapasztalatok amik az egyik oldalt, vannak cikkek, tanulmányok, amik meg a másik oldalt támasztják alá.
Siheone!
Azt írod, a 2006/2007-es enyhe tél után lezabáltak mindent, utána meg a -15 fokos tél után nem volt látható a károsítás.
Csak azt magyarázzad meg, hogy a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os nagyon durva tél után, amikor Szeged-Békéscsaba térségében -20-26(!) fokok, illetve -15 fokok voltak, hogyan maradt egyáltalán aknázómoly, ami a következõ enyhe télen túlélhetett volna????
Ha a -15 fok következtében nem volt észrevehetõ a károsítás, akkor a -21-26 fok után hosszú évekre ki kellett volna nyíródnia az összes aknázómolynak.
Hogy a megelõzõ 2002/2003-as ismét nagyon durva tél aknázómolypusztító hatásairól már ne is szóljunk.
Sõt, továbblépek az érvelésben, most figyelj!
Amennyiben a met. állomáson -15 fokot mértek az elmúlt télen, és az már nem okozott észrevehetõ károsodást a növényeken, mint ahogy írod, ez azt jelenti, hogy a gondolom belvárosban lévõ fák biztosan nem kaptak -15 fokot, hanem -10 körül lehetett a városban!!!!!
Ha pedig -10 fok annyira kipusztítja az aknázómolyt, hogy nem észrevehetõ a kár, abban az esetben gyakorlatilag falvakban, kisebb településeken vagy kint a lakott településeken kívül, ahol majd minden évben megvan a -10 fok, szinte nem lenne szabad ennek a károsítónak léteznie.
Sõt, juteszembe!
Az elmúlt két télen a keszthelyi állomás -21 és -22 fokkal zárt, és az állomástól alig néhányszáz méterre van a híres keszthelyi gesztenyesor, amelyik minden nyár végén ugyanolyan csúfos látványt nyújt a leszáradt levelekkel.
Rákérdezek az egyetemen, az elmúlt két tél után csökkent-e a károsítás mértéke!?
A választ elõre sejtem...
A szegedi példa tökéletesen alátámasztja, hogy bírja a hideget az aknázómoly.
Ezért írtam, hogy a tévhitekben és meggyõzõdésekben lehet hinni, csak ha egy kicsit megkapargatjuk, kiderül, hogy nem úgy vannak!
Ez innentõl kezdve már lélektan, és ez így van nagyon sok dologban!