A legtéliesebb idõjárás mégis január végén, február elején szokott kialakulni , legalábbis itt a szûk térségemben. Az utóbbi legalább 15 év legkomolyabb havazásai is erre az idõszakra tehetõk, érdekes módon inkább február elsõ felére. A magasabb napállás mellett ott van azért a kontinentális légtömegek határozottabb érvényre jutása, az óceán felõl érkezõ légáramlások is hidegebbek ebben az idõszakban. A Skandináv térség , Kelet európai síkság vastag hótakaróval borítva, a telek egy részén közép Európa is. Az északi , és keleti területeken gyakran halmozódik fel igen hideg levegõ, ami idõnként Közép Európát is eléri. Számos más , ezen hetek télies idõjárását elõsegítõ folyamat létezik még...Érdekes a tél végi, kora tavaszi hetek idõjárása. A magas napállás miatt egyre kevésbé alakulhat ki hidegpárna, kedvezõ helyzetben pedig már igazi tavaszi idõjárás is kialakul, 15 fok feletti hõmérsékletekkel. Mégis igen kemény téli napokkal (havazások, hófúvások) büszkélkedhetnek e hetek, még a március is, jóval nagyobb számban, mint a november..