Globális jelenségek
Nekem az tetszik leginkább (a múlt század csapadékviszonyaival kevesen fekszünk és kelünk), amikor ezredszer is azt olvasom, hogy a sok csapadék meg a heves zápor nem hasznosul, meg elfolyik, meg nincs ideje beszivárogni, mélybe jutni, gyökerekhez kerülni, talajvizet növelni, kútszintet emelni stb. Ezek szerint a kevés igen, az hasznosul, mert nem folyik el.
Mindez egy olyan országban, melynek fele tökéletesen sik meg majd az egész egy medence. Ha vannak is meredek lejtõk pár százalékon, ott nem nagyon van mezõgazdaság, max. fû vagy erdõ. De ha véletlenül leesik valahol 50 mm egy nap vagy 1000 mm egy évben, azonnal beirja valaki: jaj de kár, ez nem hasznosul mert elfolyik...
Szerk. Jut eszembe: ha városban zuhog az esõ, valóban minden árokban, csatornában azonnal folyik a viz, mert a tetõk, beton, aszfalt valóban nem hasznositja és azonnal derékig ér egy felhõszakadáskor, ha összefolyik a mélyebb részeken. De ha az alföldi rónaságban van ilyen vagy erdõkben, nem hiszem, hogy olyan sok elfolyna. Ha elõfordul annyi csapadék, hogy a talaj sem bir vele, akkor hatalmas belvizi tavak lesznek milliónyi hektáron éppen azért, mert a lavór aljáról nincs hova folynia.
Mindez egy olyan országban, melynek fele tökéletesen sik meg majd az egész egy medence. Ha vannak is meredek lejtõk pár százalékon, ott nem nagyon van mezõgazdaság, max. fû vagy erdõ. De ha véletlenül leesik valahol 50 mm egy nap vagy 1000 mm egy évben, azonnal beirja valaki: jaj de kár, ez nem hasznosul mert elfolyik...
Szerk. Jut eszembe: ha városban zuhog az esõ, valóban minden árokban, csatornában azonnal folyik a viz, mert a tetõk, beton, aszfalt valóban nem hasznositja és azonnal derékig ér egy felhõszakadáskor, ha összefolyik a mélyebb részeken. De ha az alföldi rónaságban van ilyen vagy erdõkben, nem hiszem, hogy olyan sok elfolyna. Ha elõfordul annyi csapadék, hogy a talaj sem bir vele, akkor hatalmas belvizi tavak lesznek milliónyi hektáron éppen azért, mert a lavór aljáról nincs hova folynia.