Globális jelenségek
Akkor mi volt ezekben az években? Miért is nem sivatag az országunk? Miért nem pusztult ki a sok növény? Miért nem hasznosult normálisan a lehulló csapadék?
Néhány éves csapadék mennyiség ha érdekel bárkit is a fõvársora és kiegészítve:
1854: 342 mm
1856: 486 mm
1857: 276 mm, Eger 235 mm, Alföldön néhol 180 mm!
1858: 502 mm
1861: 367 mm
1862: 461 mm
1863: 297 mm
1864: 447 mm
1865: 336 mm, sokfelé 200-250 mm
1866: 431 mm
1868: 447 mm
1869: 439 mm
1871: 433 mm
1873: 391 mm
Az aszályhajlam 1840-es évektõl indult, sokszor forró nyarakkal, és az 1850-60-as években csúcsosodott ki, mint látjuk az évekbõl. Ezekben az évtizedekben a legcsapadékosabb év az 1853-as mely 622 mm-t hozott, és az 1867-es év akkor 658 mm hullott.
Tehát ha most a gyakori éves 600-700 mm nem hasznosulnak akkor, hogy is hasznosult a 400 mm alatti évek sorozata? Elvileg sehogy, de mégis zöld az országunk és mégis megmaradtak az erdõségek, hogy is lehetséges ez? Nem tudom, talán ufók? Lehet:-)
És ezek után vált csapadékosabbá az idõ ismét.
Nálunk újra aszályos évek jelentkezett a 1940-es és az 1980-as években és a 1990-es évek elején majd újra több csapadék hullott, ami most is tart.
Akkor majd lehet sírni mikor ilyen évek sorozata jön majd, mert simán jöhet hisz az éghajlatunk, a medencénk nagyon is alkalmas erre. És mi történik? Semmi, a növény és az állatvilág hozzá van szokva lesznek elhullások, pusztulások de ez természetes szelekció, az élet része.
Az meg az emberiség hibája, hogy fügézik, meg kukoricát vetünk ezerrel, olykor gyapottal próbálkozunk és mi történik megdöglenek elõbb-utóbb, vagy mesterséges tudjuk csak feltartani az életüket. De az árpa, rozs, búza stb mi éghajlatunk alkalmas növényei röhögnek ezen az egészen és jól érzik magukat. Ez van a fenyõkkel, hisz tajgán jól elvannak néhol 100-200 mm csapadékkal évente, de a tenyészidõ rövid, így sok energiát nem kell fektetni, hogy túlélje az aszályos néhány hetet, háát igen nálunk néhány hónap alatt pusztul, mert behurcolt növény szegényke!
Igaz nálunk itthon is van kultúr növény de locsoljuk és aránylag tetszik neki, de a hideget télen, és egy-egy forró idõszakot nagyon nem csípi, pl 2010-es télen volt kifagyás, tavaly nyáron kiszáradás is, de ez benne van az ilyen hobbi növények életébe.
Néhány éves csapadék mennyiség ha érdekel bárkit is a fõvársora és kiegészítve:
1854: 342 mm
1856: 486 mm
1857: 276 mm, Eger 235 mm, Alföldön néhol 180 mm!
1858: 502 mm
1861: 367 mm
1862: 461 mm
1863: 297 mm
1864: 447 mm
1865: 336 mm, sokfelé 200-250 mm
1866: 431 mm
1868: 447 mm
1869: 439 mm
1871: 433 mm
1873: 391 mm
Az aszályhajlam 1840-es évektõl indult, sokszor forró nyarakkal, és az 1850-60-as években csúcsosodott ki, mint látjuk az évekbõl. Ezekben az évtizedekben a legcsapadékosabb év az 1853-as mely 622 mm-t hozott, és az 1867-es év akkor 658 mm hullott.
Tehát ha most a gyakori éves 600-700 mm nem hasznosulnak akkor, hogy is hasznosult a 400 mm alatti évek sorozata? Elvileg sehogy, de mégis zöld az országunk és mégis megmaradtak az erdõségek, hogy is lehetséges ez? Nem tudom, talán ufók? Lehet:-)
És ezek után vált csapadékosabbá az idõ ismét.
Nálunk újra aszályos évek jelentkezett a 1940-es és az 1980-as években és a 1990-es évek elején majd újra több csapadék hullott, ami most is tart.
Akkor majd lehet sírni mikor ilyen évek sorozata jön majd, mert simán jöhet hisz az éghajlatunk, a medencénk nagyon is alkalmas erre. És mi történik? Semmi, a növény és az állatvilág hozzá van szokva lesznek elhullások, pusztulások de ez természetes szelekció, az élet része.
Az meg az emberiség hibája, hogy fügézik, meg kukoricát vetünk ezerrel, olykor gyapottal próbálkozunk és mi történik megdöglenek elõbb-utóbb, vagy mesterséges tudjuk csak feltartani az életüket. De az árpa, rozs, búza stb mi éghajlatunk alkalmas növényei röhögnek ezen az egészen és jól érzik magukat. Ez van a fenyõkkel, hisz tajgán jól elvannak néhol 100-200 mm csapadékkal évente, de a tenyészidõ rövid, így sok energiát nem kell fektetni, hogy túlélje az aszályos néhány hetet, háát igen nálunk néhány hónap alatt pusztul, mert behurcolt növény szegényke!
Igaz nálunk itthon is van kultúr növény de locsoljuk és aránylag tetszik neki, de a hideget télen, és egy-egy forró idõszakot nagyon nem csípi, pl 2010-es télen volt kifagyás, tavaly nyáron kiszáradás is, de ez benne van az ilyen hobbi növények életébe.