Éppen errõl van szó: a szakember ÓVATOSSÁGÁRÓL. Az üvegház hatás ugyan igazolt és kétségbevonhatatlan, de csak elviekben és "laboratóriumi körülmények között". Hogy ez globálisan milyen hatást fejt ki, továbbá, hogy ezek a hatások milyen összefüggésben vannak a légköri széndioxid koncentrációval: ez nyilvánvalóan a tudomány legnehezebb kérdései közé tartozik.
A média persze szereti a bombasztikus kijelentéseket, a körültekintés, óvatosság ott nem számít erénynek. Bár néha szakemberek is tudnak hajmeresztõ dolgokat állítani. Még valamikor a 70-es évek legelején olvastam egy cikket az Élet és tudomány címû lapban tudós ember tollából. A cikk azt közölte, hogy "az Északi-jeges-tenger 2000-re elveszti jegét" Akkor még nem volt szó üvegház hatásról, de tapasztalni lehetett a gleccserek valamekkora visszahúzódását, a hõmérséklet némi emelkedését az 1800-as évek eleje óta. Mindezt a glaciális vége óta zajló felmelegedéssel magyarázták az akkori klimatológusok.
Valóban eltûnt 2000-re az arktikus jég? Dehogy. A nyári jégborítás csökkent ugyan, de a jégmentességtõl még most, 2013-ban is messze vagyunk.
Nagyjából 10 éve német meteorológusok úgy nyilatkoztak valamelyik bulvárlapnak, hogy hamarosan nem fordul már elõ síkvidéki havazás Németországban, s gyerekeik jóformán már nem is ismerik majd a havat. Aztán jött a 2009/10-es tél, mikor hegynyi hótorlaszok bénították meg éppen Észak-Németország életét.
Arra is jól emlékszem, hogy a mi egyik meteorológus hölgyünk több évvel ezelõtt azt a kijelentést tette, hogy a jövõben északra kell utaznunk, ha havat akarunk látni a karácsonyi ünnepekben. Túl azon, hogy Európában nagyon sok, tõlünk északabbra fekvõ vidék (pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Észak-Franciaország) az atlanti hatás erõsebb volta miatt télen enyhébb, mint Magyarország, a "prognózis" láthatólag nemigen vált be.
Szóval, csinján kellene bánni a klímaváltozásra vonatkozó kategorikus kijelentésekkel. Sok tényezõs, nehezen kiismerhetõ, és még nehezebben modellálható jelenségrõl van itt szó.
Azt én is tapasztalom, hogy az idõjárás jelenleg nem egészen úgy "mûködik", ahogy a 70-es években, például. De könnyen lehet, a klíma sohasem teljesen stabil, abban mindenkor ingadozások, "kis éghajlati korszakok" vannak. Elképzelhetõ, hogy ennek köze nincs a széndioxid emisszióhoz, vagy nem olyan egyszerû módon van köze hozzá, ahogy a többség mostanában hiszi.