Elolvastam a 'Földtörténet klímaváltozásai és azok tanulságai' c. írást. A következõ gondolatok merültek fel bennem ennek kapcsán:

1. Paleoklimatológia nélkül nincs klimatológia. Egy olyan szisztéma, mint a földi klíma, extrém körülmények között mutatja meg igazi valóját. Ha hihetünk a méréseknek, akkor a jelenkorban kb. 200 év alatt a légköri széndioxid koncentráció 280 ppm-rõl 400 ppm-re nõtt. A klimatológusok többsége azt állítja, hogy ez drámai felmelegedésre fog vezetni világszerte.
Azonban, ha megnézzük a paleoklimatológiai adatokat, azt látjuk, hogy a kambrium idõszak elején a széndioxid koncentráció a mainak tizennyolcszorosa (!) volt, s ez a földtörténeti idõszak mégsem volt különösebben meleg. Ezzel szemben a kréta korban csak hatszorosa volt a széndioxid koncentráció a mainak, ez utóbbi mégis jóval melegebb volt a kambriumnál. A cikkíró meg is jegyzi, hogy eszerint a légköri széndioxid mennyiségén túl ma még meg nem határozható tényezõk is beleszólnak a földi klíma alakulásába. Kérdés, mik ezek a tényezõk, ma is fennállnak-e, ill. hogy változtak földtörténeti ókor, ill. középkor óta.
Kézenfekvõ hatótényezõ a napállandó, ez a közel sem konstans "állandó". Nem lenne érdektelen ennek görbéje az idõ függvényében. "Csillagász" kollégáink biztosan tudnának ilyet mutatni.

2.Roppant érdekes, és számomra titokzatos a klímatörténet "hûtõházi" és "melegházi" nagy korszakainak a léte. Azért érdekes, mert ezeknek a százmillió évekre terjedõ idõszakoknak a váltakozására a cikk szerint egyelõre nincs magyarázat. Annyi bizonyos, hogy ez a hullámzás nagymértékben szabálytalan, és hogy jelenleg "hûtõházi" periódusban vagyunk.

3. A cikk olvasása közben még nyilvánvalóbbá vált a számomra a víz kiemelkedõ fontossága a Föld klímájában és annak változásaiban. A víz elpárolgása során hõenergiát raktároz el, a vízgõz "energiakondenzátorként" funkcionál. A raktározott energia nagysága 2257 KJ/kg, azaz nagyon jelentõs szám. Ugyanilyen eminens fontosságú a jég. A jég negatív hõenergiát kondenzál azon az alapon, hogy olvadáshõje 334,5 KJ/kg. Mint látható, ez lényegesen kisebb a párolgáshõnél, viszont hatásaiban egészen más. Érdemes rövid összehasonlítást tenni, ami a jég és a vízgõz klimatikus hatásait illeti. Mindkettõ hõenergia raktár, csak ellenkezõ elõjellel. Azonban a jégnek van egy olyan tulajdonsága, ami a vízgõznek nincs: növeli az albedót, a felszín fényvisszaverõ képességét. Az albedót a felszínt érõ, ill. az onnan visszavert látható fény százalékarányában szokás megadni.