Az ásványolaj szövetség által korábban jelzettnél is nagyobb mértékben esett vissza az elsõ negyedévben a hazai gázolajforgalom az adóhatóság jövedéki statisztikája szerint. Mindez a gazdasági folyamatok barométereként is belföldi értékelt szállítási teljesítmények további csökkenését jelzi.
Link
Szerintem a válság miatt nem csak a termelés (és a pazarlás) mutat 2007 óta csökkenõ tendenciát, hanem az energiafogyasztás is. Nem kvótákkal lehet csökkenteni a CO2 kibocsátást, hanem az magától is csökken, ahogy a munkanélküliség és a szegénység nõ. És ez nem csak nálunk igaz, világválság van, a Föld népessége ugyan a kipusztuló magyarsággal szemben nõ, de ez csak a szegénység és nem a gazdagság növekedését hozza. Ugyan a gazdagok még rengeteg energiát zabálnak fel (magánrepülõk, benzinfaló szörnyetegek, fûtött saját úszómedencék), de reménykedem, hogy eltûnnek, mint a dicsõséges Impérium Románum is eltûnt, ha sokáig is bírta.
Persze arról, hogy miként halmozódik az emberek által pöfékelt gáz a légkörben nem tudom, azt sem hogy hogyan, hány helyen és mennyi ideje méregetik. Nem is akarok vitázni kémiai dolgokról kémikusokkal, de érdekelne, hogy a CO2 egyenletesen oszlik el a levegõben, vagy sûrûbb is ritkább részek is vannak. Csak a talajközelben mérik vagy 10 km magasan is? Ugyanannyi lakatlan és sûrûn lakott vidékeken esetleg tengerek felett és magashegységekben ? Arra is kiváncsi lennék, hogy az üvegházhatás hány százalékáért felel, hisz rengeteg más üvegházhatást kiváltó és nagy tömegû anyag is van tudtommal (pl. a pára) ?
Sajnos a laikusoknak ilyesmiket nem mondanak, csak hogy felforr pár évtized múlva a Föld (már a 70-es években is volt ilyen vélekedés, van egy könyvem abból a korból: Probáld Ferenc: Változik-e éghajlatunk ?). A sivatagosodás és mediterrán klíma verzióról annyit, hogy az utóbbi évtizedben itt Pápán csak 2 év (2011 és 2012) volt jóval szárazabb az átlagnál, de pl. 2005,2007,2010 vagy eddig 2013 brutálisan csapadékos volt).