Globális jelenségek
Azt hiszem, nem volt folyamatos a változás, de errõl most nem tudok úgy részleteket. Ugye azt is úgy sejtjük, hogy nagyjából '99 óta az addig tartó melegedõ tendencia megtorpant, ennek ellenére "egyeseknek" sikerült kihoznia, hogy ha csak ezredekkel is, de gyakorlatilag folyamatos a melegedés azóta is. És ennek a mondatnak a "folyamatos a melegedés" részét igyekeznek kihangsúlyozni.
Nos: a megtorpanás hatása olyan, hogy ha '99-ig 150 év alatt a lineáris trend +0,85°C/150év-et ad, akkor azt mostanra talán leviszi +0,8°C/150évre.
Amit Cauchy ír késõbb, azzal is egyetértek. Nálunk a fizikában ez úgy mûködik, hogy valamilyen elméleti úton megpróbálok egy függvényalakot levezetni, és azt méréssel igazolni. (Az ilyen levezetésben elõfordulhat, hogy sorfejtéssel közelítek, akkor meg lehet próbálni megbecsülni az ez által okozott hibát is, amire még mindig van matematikai módszer.) Ha visszakaptam a méréssel a függvényalakot, akkor a mérési eredményekbõl a benne lévõ állandókat is meg tudom határozni, s ha ezeknek már van irodalmi értékük, akkor azzal összevetve vissza tudom ellenõrizni még a mérés helyességét is. (Ha nagy az eltérés az irodalmi és a mért értékek között, akkor a mérés elve helyes, de valamit technikailag elrontottam.)
A levegõben ez nincs meg, kaotikus rendszer nem így viselkedik, ezért ilyen elméleti függvényalakot nem tudunk feltételezni. Az én véleményem azonban annyiban különbözik (talán?), hogy ebben az esetben is érdemes ezzel-azzal próbálkozni. Kíváncsi lennék például, hogy ha egy A+Bt+C*sin(Dt+E) alakot illesztenénk, akkor mekkora lenne a B-nek a hibája? Valamint, hogy kapnánk-e értelmezhetõ értékeket C-re és D-re (könnyen elképzelhetõ, hogy az AMO miatt megjelenne valami).
Nos: a megtorpanás hatása olyan, hogy ha '99-ig 150 év alatt a lineáris trend +0,85°C/150év-et ad, akkor azt mostanra talán leviszi +0,8°C/150évre.
Amit Cauchy ír késõbb, azzal is egyetértek. Nálunk a fizikában ez úgy mûködik, hogy valamilyen elméleti úton megpróbálok egy függvényalakot levezetni, és azt méréssel igazolni. (Az ilyen levezetésben elõfordulhat, hogy sorfejtéssel közelítek, akkor meg lehet próbálni megbecsülni az ez által okozott hibát is, amire még mindig van matematikai módszer.) Ha visszakaptam a méréssel a függvényalakot, akkor a mérési eredményekbõl a benne lévõ állandókat is meg tudom határozni, s ha ezeknek már van irodalmi értékük, akkor azzal összevetve vissza tudom ellenõrizni még a mérés helyességét is. (Ha nagy az eltérés az irodalmi és a mért értékek között, akkor a mérés elve helyes, de valamit technikailag elrontottam.)
A levegõben ez nincs meg, kaotikus rendszer nem így viselkedik, ezért ilyen elméleti függvényalakot nem tudunk feltételezni. Az én véleményem azonban annyiban különbözik (talán?), hogy ebben az esetben is érdemes ezzel-azzal próbálkozni. Kíváncsi lennék például, hogy ha egy A+Bt+C*sin(Dt+E) alakot illesztenénk, akkor mekkora lenne a B-nek a hibája? Valamint, hogy kapnánk-e értelmezhetõ értékeket C-re és D-re (könnyen elképzelhetõ, hogy az AMO miatt megjelenne valami).