Idézlek: "...én ezzel az adatsorral nem foglalkoznék, mert kabaré az egész, klimatológiai elemzésre alkalmatlanok!" (#8285)
Most, ebben a hsz-ben már nem így fogalmaztál: "A rekordokat mindig helyén kell kezelni..."
De akkor a kérdésem: honnan tudjuk, hogy megdõltek-e a rekordok, ha nem fogadjuk el a korább rekordnak mért értéket? Ha "helyén akarjuk kezelni", akkor az (számomra) azt jelenti, hogy azt elfogadjuk, hogy kb. annyi, de azt nem, hogy pont annyi. De akkor meg kell mondani, hogy szerintünk mekkora az eltérés. És ezek után az utóbbi három év "rekorddöntéseire" meg tudunk adni egy-egy valószínûséget, hogy mekkora valószínûséggel dõlt meg. A baj az, hogy (az általunk ugye nem elfogadott) mérés során egy-egy rekord ritkán dõl meg elég nagy mértékben ahhoz, hogy az általad (gondolom inkább hasból) tippelt hibák mellett ne kb. 50% jöjjön ki valószínûségnek. Tehát, ha el nem is dobjuk, csak a "helyén kezeljük" a rekordokat, már akkor sem tudunk róluk semmit sem mondani a fentiek miatt, s ilyen formában nincs értelme tovább foglalkoznunk velük.
A másik, amit Witch is mondott, hogy ha jó ha nem, ez van. Ha valamilyen formában (pláne ha további "ügyes" mérésekkel) megpróbálsz az adatokra mérési hibákat becsülni (szisztematikusat és statisztikusat IS), akkor az már használható eredményt adna ahhoz, hogy "helyén tudjuk kezelni" az eredeti adatokat is (megállapítani róluk, hogy tényleg alkalmasak/alkalmatlanok-e erre vagy arra).

"Persze mit nevezzünk rekordnak, mit nevezzünk szélsõségnek, mi az a zonalitás, hány anticiklontól hívjunk blokkingosnak egy idõszakot és hánytól ne, stb stb, ezek megválaszolatlan kérdések, és valószínû azok is maradnak még nagyon sokáig."
Ezekben van egy olyan buktató, hogy lehet õket önkényesen definiálni, de KELL definiálni valahogy õket ahhoz, hogy érdemi vizsgálatot folytathassunk róla.
A blocking Gyuró szerinti definíciója (nem találom a cikket, fönt volt pdf-ben a nimbus.elte.hu-n, de talán ez a hivatkozása: [gyuró gy., 2002: az elmúlt õsz szélsõségei szinoptikus szemmel. a blocking. beszámoló a 2001. évi tevékenységrõl. országos meteorológiai szolgálat, budapest, 138-144 p.]), hogy legyen egy darab AC valahol, ami nem mozdul, és legalább 5 (vagy 7?) napig kimutatható. Ezáltal Õ elvégezte a blocking-helyzetek klimatológiai vizsgálatát, amelyben bizonyos eredmények kijöttek (nem részletezném). De ha én mondjuk 3 napra veszem a blocking-helyzet definícióját, vajon az eredmények hogyan változnak meg? Minden változik, vagy bizonyos dolgok nem? (pl. nyilván így nagyobb lesz a blocking-helyzetek száma(?), de annak relatív megváltozása nem változik(?). Ez logikus lehetne, de az is lehet, hogy minden teljesen más lesz, és nem lesz felfedezhetõ a kapcsolat az enyém és Gyuró Tanár úré között.)
Visszatérve: ez nem megválaszolatlan kérdés, hanem inkább döntéshelyzet (vagy minek nevezzem). A rekordról és a szélsõségrõl korábban már írtam, de a többi inkább ilyen önkényes definíció kérdése.