Globális jelenségek
Dalma!
Nincs itt semmiféle bukfenc!
2007. július 20 - abszolút maximum rekord Kiskunhalas 41,9 fokkal.
Egészen biztosak lehetünk benne, hogy Magyarországon a mérések kezdete óta volt ennél a 41.9 foknál magasabb érték, mégis ez a rekord.
Hidegség írta valamikor a MetNeten, hogy valamelyik évben, amikor még nem mértek maximumot, csak 3-4 idõpontban egy nap, akkor a délután 1-2 órás mérésnél 40 fokok voltak több helyen, vagy talán 41 is volt, mindenesetre arra lehetett következtetni, hogy azon a napon 42-43 fok is meglehetett.
De ha azt mondja az ember, hogy az elmúlt évben majdnem megdõlt a rekord, meg rekordközeli értékek voltak, arra csak legyintene mindenki, mint ahogy ha a világcsúcs úszásban 1,09 perc, akkor a második hiába csak 1 századdal van alatta 1,08-al, akkor az már nem sokat ér!
A rekordokat mindig helyén kell kezelni a már említett dolgok miatt, de amikor néhány éven belül az összes abszolút rekord megdõl, akkor az komoly dolog!
Még akkor is durva ez a sorozat, ha kiderülne, hogy a 2006/2007-es rekordenyhe télen minden mérõ az országban fölémért 1 fokot, a 2007. július 20-i napon a kiskunhalasi mérõ fölémért fél fokot, és csak 41,4 fok volt ott, vagy a 2010-es csapadékmaximum rekordnál egy galamb minden reggel belef..ott a mérõbe, így az 1555 mm helyett csak 1532 mm volt, a 2011-es év csapadék minimum rekordja is bukta, mert valaki vicces kedvû egyén mindig egy kis vizet kiöntött a csapadékmérõkbõl, és így lett csak néhány mm-el rekord felett, a 2012-es napfényrekord meg valójában csak azért lett 150 órával több, mert Békéscsabán és Szegeden éjszaka bekapcsolódott a mozgásérzékelõ lámpa és annak a fényét is beleszámolták, enélkül 3 óra híján nem dõlt volna meg a rekord.
Ami nagyon durva ebben az idõszakban, hogy vége lett 2012-ben a rendkívül napos és aszályos idõszaknak szeptemberben, és nem az lett, hogy átlagos körülire változott volna minden, hanem pont ellenkezõleg, az egyik végletbõl minden átmenet nélkül átcsapott a másik végletbe.
És azóta minden másnap esik, a januári 31 napból 25 csapadékos volt, a február ideáig eltelt 25 napjából az ország nagy részén 17-18 csapadékos nap volt, sõt, van ahol már a 20 is meglehet.
Továbbá miközben Magyarország múlt éven totál ki volt száradva, Ausztriában a július rekordokat döntött, sõt, a magyarországi aszály mellett Sopronban 230 mm csapadék volt.
Ezek a kihegyezett, nagyon rövid távolságon belül borzalmas különbségeket produkáló események szaporodtak meg.
Ha rekord, ha nem rekord, szélsõség.
Persze mit nevezzünk rekordnak, mit nevezzünk szélsõségnek, mi az a zonalitás, hány anticiklontól hívjunk blokkingosnak egy idõszakot és hánytól ne, stb stb, ezek megválaszolatlan kérdések, és valószínû azok is maradnak még nagyon sokáig.
De nem kell ezeket kicentizni ennyire, mint ahogy a szerelem sem olyan, hogy méred a szerelemhormon termelõdését amikor meglátsz egy jóképû fickót, és amikor a mûszer 3 482 562-t mutat, akkor ráveted magad, hanem ezt mindenki érzi, mindenki tudja, még ha nem is lehet mérni, akkor is.
Persze egyszer majd lehet, hogy lehet mérni, mint ahogy az is lehet, hogy egyszer olyan adatsor áll majd a világ tudósainak rendelkezésére, amikbõl kielégítõen meg tudják válaszolni azokat a kérdéseket, amiket mi most nem tudunk!
Nagyon örülök ennek az eszmecserének, nagyon színvonalas és sok érdekes dolgot hozott elõ!
Még egy gondolat: ha jól olvastam, a szegedi állomás 1950-tõl közel ugyanolyan fekvésben volt, úgyhogy azt az állomást el lehet fogadni állandónak azóta.
Az a hõségnapos grafikon marhajó, szépen kijön belõle a hullámzás.
Nincs itt semmiféle bukfenc!
2007. július 20 - abszolút maximum rekord Kiskunhalas 41,9 fokkal.
Egészen biztosak lehetünk benne, hogy Magyarországon a mérések kezdete óta volt ennél a 41.9 foknál magasabb érték, mégis ez a rekord.
Hidegség írta valamikor a MetNeten, hogy valamelyik évben, amikor még nem mértek maximumot, csak 3-4 idõpontban egy nap, akkor a délután 1-2 órás mérésnél 40 fokok voltak több helyen, vagy talán 41 is volt, mindenesetre arra lehetett következtetni, hogy azon a napon 42-43 fok is meglehetett.
De ha azt mondja az ember, hogy az elmúlt évben majdnem megdõlt a rekord, meg rekordközeli értékek voltak, arra csak legyintene mindenki, mint ahogy ha a világcsúcs úszásban 1,09 perc, akkor a második hiába csak 1 századdal van alatta 1,08-al, akkor az már nem sokat ér!
A rekordokat mindig helyén kell kezelni a már említett dolgok miatt, de amikor néhány éven belül az összes abszolút rekord megdõl, akkor az komoly dolog!
Még akkor is durva ez a sorozat, ha kiderülne, hogy a 2006/2007-es rekordenyhe télen minden mérõ az országban fölémért 1 fokot, a 2007. július 20-i napon a kiskunhalasi mérõ fölémért fél fokot, és csak 41,4 fok volt ott, vagy a 2010-es csapadékmaximum rekordnál egy galamb minden reggel belef..ott a mérõbe, így az 1555 mm helyett csak 1532 mm volt, a 2011-es év csapadék minimum rekordja is bukta, mert valaki vicces kedvû egyén mindig egy kis vizet kiöntött a csapadékmérõkbõl, és így lett csak néhány mm-el rekord felett, a 2012-es napfényrekord meg valójában csak azért lett 150 órával több, mert Békéscsabán és Szegeden éjszaka bekapcsolódott a mozgásérzékelõ lámpa és annak a fényét is beleszámolták, enélkül 3 óra híján nem dõlt volna meg a rekord.
Ami nagyon durva ebben az idõszakban, hogy vége lett 2012-ben a rendkívül napos és aszályos idõszaknak szeptemberben, és nem az lett, hogy átlagos körülire változott volna minden, hanem pont ellenkezõleg, az egyik végletbõl minden átmenet nélkül átcsapott a másik végletbe.
És azóta minden másnap esik, a januári 31 napból 25 csapadékos volt, a február ideáig eltelt 25 napjából az ország nagy részén 17-18 csapadékos nap volt, sõt, van ahol már a 20 is meglehet.
Továbbá miközben Magyarország múlt éven totál ki volt száradva, Ausztriában a július rekordokat döntött, sõt, a magyarországi aszály mellett Sopronban 230 mm csapadék volt.
Ezek a kihegyezett, nagyon rövid távolságon belül borzalmas különbségeket produkáló események szaporodtak meg.
Ha rekord, ha nem rekord, szélsõség.
Persze mit nevezzünk rekordnak, mit nevezzünk szélsõségnek, mi az a zonalitás, hány anticiklontól hívjunk blokkingosnak egy idõszakot és hánytól ne, stb stb, ezek megválaszolatlan kérdések, és valószínû azok is maradnak még nagyon sokáig.
De nem kell ezeket kicentizni ennyire, mint ahogy a szerelem sem olyan, hogy méred a szerelemhormon termelõdését amikor meglátsz egy jóképû fickót, és amikor a mûszer 3 482 562-t mutat, akkor ráveted magad, hanem ezt mindenki érzi, mindenki tudja, még ha nem is lehet mérni, akkor is.
Persze egyszer majd lehet, hogy lehet mérni, mint ahogy az is lehet, hogy egyszer olyan adatsor áll majd a világ tudósainak rendelkezésére, amikbõl kielégítõen meg tudják válaszolni azokat a kérdéseket, amiket mi most nem tudunk!
Nagyon örülök ennek az eszmecserének, nagyon színvonalas és sok érdekes dolgot hozott elõ!
Még egy gondolat: ha jól olvastam, a szegedi állomás 1950-tõl közel ugyanolyan fekvésben volt, úgyhogy azt az állomást el lehet fogadni állandónak azóta.
Az a hõségnapos grafikon marhajó, szépen kijön belõle a hullámzás.