Minden bizonnyal sokak számára borzasztóan unalmasnak tûnik az elmúlt napok eszmecseréje, mert én az alábbi párbeszédet továbbra is eszmecserének nevezem és nem "csörtének".
Ha bárkinek a fejében is felmerült volna az, hogy ez harc vagy presztizs kérdése lenne, elhessegetném a gondolatot.
Szeretném, ha ez téma "fejlõdne", kinõné magát vagy megdõlne és én ehhez teszem hozzá a saját gondolataimat. Alapesetben ez a dolog inspirálólag hat az elmélet kitalálójára, hiszen ütközteti az álláspontját, megvizsgálja az esetleges hibákat, tovább kutat. Ehhez az is kell, hogy a párbeszédben résztvevõk megfelelõ hangnemben eszmét cseréljenek, mindenki hozzátegye a saját támogató vagy megcáfoló gondolatait/érveit.
Igen, a Föld nem lapos, és ha nem lettek volna olyan emberek, akik szembeszállnak az akkori vélekedéssel...nos, még most is laposnak gondolnánk. De akár említhetném Darwin esetét is, a sor hosszú.
A lényeg az, hogy próbáljunk haladni elõre és ne elégedjünk meg azzal, hogy mi tudjuk az egyetemes igazságot, de mindenki más balgán vélekedik. Tanuljunk mások gondolatiból és merítsünk belõle.
Én nem állítanám szembe a tudományt a kreativitással/ötleteléssel, ez balgaság volna.
A történelem számos példát állít elénk, ahol egy apró ötlet komoly tudományos felfedezéssé nõtte ki magát, ez viszont nem egyik pillanatról a másikra történt. Minden tudósnak/feltalálónak ki kellett taposnia az utat, ez nem úgy mûködik, hogy kinyilatkoztatok és mindenki leborul. Mindannyian tudjuk, hogy egy-egy elmélet kidolgozása, publikálása és elfogadtatása a tudós társadalommal hosszú és rögös út. Ha valaki ezt szeretné, támogatandó, de akkor is ki kell állnia a próbát az elméletének.