Globális jelenségek
Válasz, aztán olvasom amit ezután írtál.
Sorrendben próbálok válaszolni:
1.
A fõ kérdésben egyetértek veled (két eltérõ jellegû idõszak), azzal a kitétellel, hogy nem áll rendelkezésünkre elegendõ hosszúságú adatsor, hogy a periódus/ciklus hosszát megállapítsuk. Az állítás helytálló, a XX. századra, de nem tudjuk, hogy ez lenne-e valóban a periódus hossza. Állandó 30 éves éves periódusokról beszélünk-e vagy csak szimpla véletlenrõl van szó és ez a XXI. században már nem így alakul majd?
Én egyébként a váltás idõpontját a inkább a 60-as évek végére, a 70-es évekre tenném (a napfénytartam drasztikus csökkenése, a zivatarok számának növekedése), de valójában ez most nem lényegi kérdés. A végét is kitolnám 1999-ig.
De, szeretném hangsúlyozni, hogy olyan rövid az adatsorunk, hogy ebbõl cikluselméletet felállítani nem lehet. Annyi bizonyos, hogy a XX. században elkülöníthetõek periódusok, de lehetséges, hogy a XXI. század mondjuk végig meridionális irányítású lesz (akár 100 évig) semmi konkrét jel nem utal arra, hogy 10, 20 év múlva be kell következni a váltásnak, azért mert egyszer vagy kétszer volt egy-egy 30 éves ciklus (ezt látjuk), nem egyenes következmény, hogy ennek ismét be kell következnie. Lehetséges, hogy a ciklus hossza 30-100 éves periódus és legközelebb majd csak az évezred végén váltunk. A 30 éves ciklus most nem bizonyítható, mert egy váltás/nem váltás. Ha lenne ezer-kétezer éves adatsorunk, talán már valamit okoskodhatnánk. Ez jelenti azt, hogy pontosan ugyanannyi az esélye a váltásnak 10 év múlva, mint 50 év vagy 100 év múlva, csak a meglévõ adatsorra támaszkodva.
2.
Itt a vita köztünk arról szól, hogy számodra mi a kiegyenlített. Bizonyos paraméterekben igen, de bizonyos paraméterekben nem. Éppen a napfénytartam az, ami a 70-es évekig kiegyenlített (állandóan magas volt), míg 1970-tõl - 2000-ig úgy ugrált, mint az EKG, tehát ez a paraméter sokkal szélsõségesebben mozgott, az általad kiegyenlítettnek vélt idõszakban.
Megpróbálok majd zivataros adatot keresni a 2000 utáni idõszakról is.
3.
A kemény tél:, ezt definiálni kellene. Az a tél, amelyiken legalább egyszer -20 C alá ment a minimumT vagy volt legalább 20 cm-t elérõ hótakaró, legalább egy hét rendkívül hideg idõ?
Miután meghatároztuk a definiciót, meg tudjuk nézni, hogy hány ilyen tél volt és milyen eloszlásban. Mi számít pontosan durvának?
Budapest havas napos száma:
Link
Sorrendben próbálok válaszolni:
1.
A fõ kérdésben egyetértek veled (két eltérõ jellegû idõszak), azzal a kitétellel, hogy nem áll rendelkezésünkre elegendõ hosszúságú adatsor, hogy a periódus/ciklus hosszát megállapítsuk. Az állítás helytálló, a XX. századra, de nem tudjuk, hogy ez lenne-e valóban a periódus hossza. Állandó 30 éves éves periódusokról beszélünk-e vagy csak szimpla véletlenrõl van szó és ez a XXI. században már nem így alakul majd?
Én egyébként a váltás idõpontját a inkább a 60-as évek végére, a 70-es évekre tenném (a napfénytartam drasztikus csökkenése, a zivatarok számának növekedése), de valójában ez most nem lényegi kérdés. A végét is kitolnám 1999-ig.
De, szeretném hangsúlyozni, hogy olyan rövid az adatsorunk, hogy ebbõl cikluselméletet felállítani nem lehet. Annyi bizonyos, hogy a XX. században elkülöníthetõek periódusok, de lehetséges, hogy a XXI. század mondjuk végig meridionális irányítású lesz (akár 100 évig) semmi konkrét jel nem utal arra, hogy 10, 20 év múlva be kell következni a váltásnak, azért mert egyszer vagy kétszer volt egy-egy 30 éves ciklus (ezt látjuk), nem egyenes következmény, hogy ennek ismét be kell következnie. Lehetséges, hogy a ciklus hossza 30-100 éves periódus és legközelebb majd csak az évezred végén váltunk. A 30 éves ciklus most nem bizonyítható, mert egy váltás/nem váltás. Ha lenne ezer-kétezer éves adatsorunk, talán már valamit okoskodhatnánk. Ez jelenti azt, hogy pontosan ugyanannyi az esélye a váltásnak 10 év múlva, mint 50 év vagy 100 év múlva, csak a meglévõ adatsorra támaszkodva.
2.
Itt a vita köztünk arról szól, hogy számodra mi a kiegyenlített. Bizonyos paraméterekben igen, de bizonyos paraméterekben nem. Éppen a napfénytartam az, ami a 70-es évekig kiegyenlített (állandóan magas volt), míg 1970-tõl - 2000-ig úgy ugrált, mint az EKG, tehát ez a paraméter sokkal szélsõségesebben mozgott, az általad kiegyenlítettnek vélt idõszakban.
Megpróbálok majd zivataros adatot keresni a 2000 utáni idõszakról is.
3.
A kemény tél:, ezt definiálni kellene. Az a tél, amelyiken legalább egyszer -20 C alá ment a minimumT vagy volt legalább 20 cm-t elérõ hótakaró, legalább egy hét rendkívül hideg idõ?
Miután meghatároztuk a definiciót, meg tudjuk nézni, hogy hány ilyen tél volt és milyen eloszlásban. Mi számít pontosan durvának?
Budapest havas napos száma:
Link