Nekem 1987.júl.23. a nagy tenkesi Sc (utána elvitték onnan a radart a Hármas-hegyre) jégverése dátuma (nem írtam fel, csak memória).
Hogy tavaly kevesebb volt a jég, de szerintem az árvíz is: napfényrekord volt, ami feltételez felhõ-, emez esõ és zivatarhiányt, így árvíznek is kisebb az esélye. Valóban el kell ismernem : egyidejûleg nem lehetnek bizonyos rekordok, pl. meleg meg hideg egyszerre, porvihar meg belvíz,de árvíz meg aszály lehet: Alpokban leszakad az ég, kiárad a Duna, mi meg közben fõlünk a 35 fokban.
Kicsit úgy tûnik nekem, hogy ez is olyan mint a globális felmelegedés: az ember okozza. Nem lenne annyi kár meg rekord, ha tudnánk elõször is jól mérni ill. nem avatkoznánk be a természetbe (csatornák,folyószabályozás,erdõirtás,mezõgazdaság). Írtam is , hogy nem forintban kell mérni: ha a mezõg. fele annyit termel, mint 40 éve, ugyanolyan idõjárás csak feleakkora kárt okoz durva közelítésben. Szerintem azért nem a pucolatlan csatornák meg az erdõsávok kivágása felelõs egyedül a belvízért vagy hóakadályért: oda azért csapadék meg hófúvás is kell.