"Tehát nekem lett igazam, pedig akkor senki sem adott nekem igazat!"
Amirõl eddig a mondatig írsz, az egy másik téma, és személy szerint engem abban a témában már jó ideje meggyõztél. (Amit esetleg kifogásolhatnék ebben a témában, az az, hogy az általad emlegetett adatokat sokszor nem mutatod meg, "nincs forrással alátámasztva" - szokták mondani -, így néha nekünk kell utánakeresni.)

Alatta viszont egy másik téma van, amiben még nem egyértelmû a dolog. Ebben a mostani eszmecserében most Witch-nek jobb az érvelési technikája. Azt én nem tudom elfogadni érvként, hogy egyszer már bebizonyosodott egy régebbi témáról, hogy igazad van abban, ezért most ebben is igazad lesz. A többi rendben van: Te állítasz valamit, megpróbálod alátámasztani, Wicth meg próbálja cáfolni. Nincs ebben semmi sokkoló nevet .

Ráadásul a tudományban rendkívül gyakori, hogy egy-egy vita csak évek alatt dõl el, mert a mérések, az újabb és újabb tapasztalatok a vita éveiben egyszerûen nem elegendõek arra, hogy eldöntsék, kinek van igaza. (Fizika-történelembõl tudom ajánlani a fény golyó, ill. hullám természetérõl szóló vitákat, melyek Newtontól a 20. század közepéig tartottak.) Itt is errõl van szó: az adatokból nem lehet elkülöníteni, hogy melyik érában van több szélsõség, de egy-egy elemnél külön-külön el lehet dönteni, hogy melyik érában ingadozik jobban.
A "szélsõség" fogalmát ráadásul ezerféleképpen lehet definiálni. Én mondjuk azt mondom, hogy az idõjárás "szélsõségesen kiegyenlített". Akkor ez most szélsõséges, vagy kiegyenlített? (Lehet ez sokféleképpen, pl: a hõingások rekord alacsonyak, vagy: sosincs a Kárpát-medencén belül megosztott idõjárási szitu, pl. veszteglõ front által, vagy: az évi csapadékösszeg mindenhol 590 és 610mm közé esik 20 éven át, vagy: a szél 90%-ban mérsékelt nyugati 20 éven át. Ezek nyilván túlzások, és a "laikus", de talán még a klimatológus is rávágja: ilyen nálunk nem lehetséges. Persze, mert nem olyan a klímánk, s ebbe már a geológiai adottságok is erõsen beleszólnak. Csak arra akartam ezzel utalni, hogy a kiegyenlítettség is lehet szélsõséges mértékû.)

Sze:
Ha végképp mindenki összekeveredett nevet , akkor elárulom: a szélsõség fogalmát két értelemben lehet (és sajnos szokás is) használni:
Egyrészt jelentheti azt, hogy "nagy szórású". Ilyenkor azt is illik megmondani, mihez képest. Ha aszt mondjuk, hogy a rendelkezésünkre álló adatsorok átlagához képest, akkor azt mondhatjuk, hogy pl. a csapadék és a hõmérséklet most szélsõségesebb, mint a zonális érában.
Másrészt jelentheti azt, hogy szokatlan. Nos ez már bonyolultabb dolog, méghozzá az elõzõnél általánosabb, tartalmazza a "nagy szórású"-t IS.
Ezután, aki úgy érzi nem értette, amit írtam, próbálja még egyszer elolvasni a hsz felsõ részét, és próbáljon meg elgondolkodni, mikor hogyan kell értelmezni a "szélsõséges" szót.