Globális jelenségek
Szia!
Wow..., ez valóban ütõs érv!
Számomra ez nem értelmezhetõ ez a kijelentés: "nem hiszek a matematikában". A matematika segít nekünk eligazodni a hétköznapi élet káoszában. Amikor hitelt veszünk fel, amikor elmegyünk vásárolni, amikor reggel felkelünk és elmegyünk dolgozni, minden esetben az ár/érték arányt mérlegeljük és kockázati elemzést is végzünk. Hitel felvételekor a valószínûségszámítás egyes elemeit is használjuk, pl. mennyi az esélye/valószínûsége annak, hogy elvesztem a munkahelyemet a hitel lejárta elõtt. Persze, mindezeket a cselekvéseket általában nem papíron, egy tollal a kezünkben tesszük, hanem nagyrészt a fejünkben zajlik le pillanatok alatt vagy hosszas mérlegelést követõen. Még idõnként deriválunk is fejben, csak ez nem tudatosul bennünk.
Persze, diákként a legtöbben nem rajongtunk ezért a tárgyért, bevallom én sem önmagáért szerettem, hanem elsõsorban a kémia iránti rajongásom miatt, amihez szükségem volt a matematikai tudásra is.
Amikor egy problémával szembesülünk - lásd szélsõségesebb-e a 2000-es évek idõjárása, mint a korábbi évtizedeké - elõ kell venni az adatokat és türelmesen elemezni kell azokat. Egy táblázat tele számmal..., meglátni az összefüggéseket csak a matematika segítségével lehetséges.
Szerencsére sok olyan elõdünk akadt, akinek mégiscsak volt "hite" és megmutatta nekünk hogyan teremthetünk rendet a káoszból. Hinni lehet, de bizonyítani csak - a jelenlegi tudásunk szerinti - matematikai tézisekkel lehet.
Érdekes, amit írsz az esetleges adatsor hosszáról. Ma reggel éppen én is valami hasonló levezetésen gondolkodtam, egyébként én hosszabb adatsorra gondoltam volna.
Wow..., ez valóban ütõs érv!
Számomra ez nem értelmezhetõ ez a kijelentés: "nem hiszek a matematikában". A matematika segít nekünk eligazodni a hétköznapi élet káoszában. Amikor hitelt veszünk fel, amikor elmegyünk vásárolni, amikor reggel felkelünk és elmegyünk dolgozni, minden esetben az ár/érték arányt mérlegeljük és kockázati elemzést is végzünk. Hitel felvételekor a valószínûségszámítás egyes elemeit is használjuk, pl. mennyi az esélye/valószínûsége annak, hogy elvesztem a munkahelyemet a hitel lejárta elõtt. Persze, mindezeket a cselekvéseket általában nem papíron, egy tollal a kezünkben tesszük, hanem nagyrészt a fejünkben zajlik le pillanatok alatt vagy hosszas mérlegelést követõen. Még idõnként deriválunk is fejben, csak ez nem tudatosul bennünk.
Persze, diákként a legtöbben nem rajongtunk ezért a tárgyért, bevallom én sem önmagáért szerettem, hanem elsõsorban a kémia iránti rajongásom miatt, amihez szükségem volt a matematikai tudásra is.
Amikor egy problémával szembesülünk - lásd szélsõségesebb-e a 2000-es évek idõjárása, mint a korábbi évtizedeké - elõ kell venni az adatokat és türelmesen elemezni kell azokat. Egy táblázat tele számmal..., meglátni az összefüggéseket csak a matematika segítségével lehetséges.
Szerencsére sok olyan elõdünk akadt, akinek mégiscsak volt "hite" és megmutatta nekünk hogyan teremthetünk rendet a káoszból. Hinni lehet, de bizonyítani csak - a jelenlegi tudásunk szerinti - matematikai tézisekkel lehet.
Érdekes, amit írsz az esetleges adatsor hosszáról. Ma reggel éppen én is valami hasonló levezetésen gondolkodtam, egyébként én hosszabb adatsorra gondoltam volna.