Szia!nevet

Wow..., ez valóban ütõs érv! hideg
Számomra ez nem értelmezhetõ ez a kijelentés: "nem hiszek a matematikában". A matematika segít nekünk eligazodni a hétköznapi élet káoszában. Amikor hitelt veszünk fel, amikor elmegyünk vásárolni, amikor reggel felkelünk és elmegyünk dolgozni, minden esetben az ár/érték arányt mérlegeljük és kockázati elemzést is végzünk. kacsint Hitel felvételekor a valószínûségszámítás egyes elemeit is használjuk, pl. mennyi az esélye/valószínûsége annak, hogy elvesztem a munkahelyemet a hitel lejárta elõtt. Persze, mindezeket a cselekvéseket általában nem papíron, egy tollal a kezünkben tesszük, hanem nagyrészt a fejünkben zajlik le pillanatok alatt vagy hosszas mérlegelést követõen. Még idõnként deriválunk is fejben, csak ez nem tudatosul bennünk.
Persze, diákként a legtöbben nem rajongtunk ezért a tárgyért, bevallom én sem önmagáért szerettem, hanem elsõsorban a kémia iránti rajongásom miatt, amihez szükségem volt a matematikai tudásra is.

Amikor egy problémával szembesülünk - lásd szélsõségesebb-e a 2000-es évek idõjárása, mint a korábbi évtizedeké - elõ kell venni az adatokat és türelmesen elemezni kell azokat. Egy táblázat tele számmal..., meglátni az összefüggéseket csak a matematika segítségével lehetséges.

Szerencsére sok olyan elõdünk akadt, akinek mégiscsak volt "hite" és megmutatta nekünk hogyan teremthetünk rendet a káoszból. Hinni lehet, de bizonyítani csak - a jelenlegi tudásunk szerinti - matematikai tézisekkel lehet.

Érdekes, amit írsz az esetleges adatsor hosszáról. Ma reggel éppen én is valami hasonló levezetésen gondolkodtam, egyébként én hosszabb adatsorra gondoltam volna.