"Még akkor is, ha tudjuk, hogy a rekordok a mérési szisztémák változása, az adatfeldolgozási hiányok, az állomások áthelyezése és egyéb okok miatt helyén kezelendõk."

Ezzel eleve sok mindenre választ adtál.

Az Általad leírtakkal nagyrészt egyetértek, de éppen ezek bizonyítják a mondandót ellenkezõjét.
Mire gondolok? Ha ez a tél szeles, nyugati irányítású lett volna, akkor arról szólna a sztori, hogy mennyi viharos napunk volt, ha anticiklonos (véletlenül lábas hideg után....), akkor arról, hogy milyen extrém csapadékszegény és milyen rekord hideg, a tavak milyen hosszan és vastagon fagytak be, stb, és idõjárási helyzettõl függõen a példákat folytathatnám. Ezzel azt akarom mondani, hogy nagyon akarva mindig lehet találni valami különlegeset.

Igen, igazad van: egy bizonyos -képzeletbeli ingán- mozog az idõjárásunk rengeteg jellemzõje, ez az "inga" a lengések közben idõnként az addigi szélsõértékét megközelíti, mi több, meg is haladja. Ám ez így van rendben, pontosan azért, amit írtál: bizonyos feltételek megléte vagy hiánya egy másik feltétel "ingájának" szélsõséges mozgását okozza. (pl. sok mediciklon, kevesebb szélsõséges hõmérséklet és igaz lehet ez akár fordítva is)

Én továbbra se érzek semmi különlegeset, legalábbis alarmírozó szélsõséget, azt viszont készséggel elismerem, hogy egy olyan idõszakot élünk, mely -egyenes következve a jelenleg döntõen jellemzõ makrocirkulációs helyzetekbõl- hajlamosít az "inga" esetleges nagyobb kilengéseire.