Én nem a télrõl beszéltem, hanem arról, hogy a rendkívüli aszályból szeptembertõl egybõl a gigacsapadékosba csaptunk át!
A csapadék mennyisége még nem is lenne feltûnõ, ha visszanéznéd, sokkal inkább a csapadékos napok száma!
Átlagban szeptember óta minden második nap esett!
A januári 31 napból 25 csapadékos nap????
Ami Te írsz, hogy semmi rendkívülit nem hozott a tél a sok csapadékon kívül, hát persze hogy nem!
A sok csapadék, illetve a sok csapadékos nap eleve kizár egy csomó más szélsõséget: extrém hosszúságú ködös idõszakot, a rendkívüli hideget pont a folyamatos felhõ és a folyamatos csapadék miatt, szélvihar az volt a hófúvásos havazásnál, de részben pont az idõjárás nyugat-kelet irányú, és úgy alapban a dinamikájának a hiánya okozta a sok csapadékot, ami pedig azzal jár, hogy a viharciklonos, atlanti frontos helyzetek, szelek, beenyhülések hiányoztak.
Ez kb. olyan, mintha a 2010-es évben a csapadékmaximum rekord mellé hiányolnád a napfényrekordot! laza
Ismétlem, én nem a telet néztem, mert az idõjárási események blokkjai nem évszakfüggõek, hanem az aszály végét jelzõ csapadékos idõszakot.
Nem lett volna muszáj a két évig tartó rendkívüli aszályból egybõl gigacsapadékosba váltania.
A 2010-es giga-gigacsapadékos évbõl nem lett volna muszáj egybõl giga-gigaaszályosba csapnia.
Furcsállom, hogy ez nem böki ki mindenkinek a szemét, aki foglalkozik az idõjárással...
Más kérdés, hogy pont ezek a rendkívül éles váltások akadályozzák meg a durvább katasztrófákat, de rekord így is van bõven.
2006/2007-es tél rekordenyhe, 2007. nyár rekordmaximum, 2010 rekord max csapadék, 2011 rekord min csapadék, 2012 rekord napfény és így tovább.
Azért ez durva sorozat, akárki akármit is mond.
Még akkor is, ha tudjuk, hogy a rekordok a mérési szisztémák változása, az adatfeldolgozási hiányok, az állomások áthelyezése és egyéb okok miatt helyén kezelendõk.
Éppen ezért fontos, hogy rendszerben lássuk az egészet, mert például ha minden szélsõérték nem is dõl meg, de folyamatosan ott vagyunk, hogy majdnem megdõl, és ha mind állandóan majdnem megdõl, az is önmagában már szélsõségességre utal.
A rekordokkal azért kell óvatosan bánni, mert (és ez egy kulcsgondolat) ha például az elmúlt 100 év egyik abszolút rekordját vesszük, 100 év alatt azért tud lenni egy egyszeri alkalom, amikor egy rendkívül szélsõséges érték alakul ki.
Lehet, hogy a következõ 100 év alatt egyszer sem lesz annyi, néha-néha megközelíti, de el nem éri.
Amikor viszont egy idõszakban a napfény, a csapadék, a hó, a hõmérséklet, stb, mindig ott toporog a rekord közelében, csak amiatt az egy, korábbi, epizódjellegû esemény miatt nem dõl meg, az nem jelenti azt, hogy az adott idõszak nem szélsõséges!
Külön kell választani ezeket az epizódjellegû szélsõségekkel tarkított idõszakokat, és azt, amikor ezek halmozottan jelentkeznek!
Most ebben az utóbbi 15-20 évben ez utóbbira láthatunk példát.