Dericknek írtam a met. társalgóban, de beteszem ide is, itt is helye lehet...

Idéznék valakit Link Link laza
Akkora esélye lesz ismét 1500 mm fölé menni, mint amennyi esélye volt a 2010-es csapadékmaximum rekord után 2011-ben csapadékminimum rekordot mérni.
Amennyiben folytatódik ez az idõjárás, akkor bizony a közelébe kerülünk, mivel ezek az idõjárási szituk konvektív töltettel megspékelve 150-200 mm-es hónapokat produkálnának.
Amennyiben nem folytatódik, és mondjuk áprilisban vagy májusban eláll az esõ, akkor augusztusra akkora aszály lesz, mint a pinty.
Nincs középút.
Csak végletek!
Ez az óriási különbség az 1960-1990 közötti idõszak döntõ részéhez képest, amikor nyugati áramlásos, kiegyenlítettebb idõszak volt.
Ezt a rendkívüli szélsõségességet éljük meg klímaváltozásként!

Egy dolog viszont foglalkoztat!
Réthly Antaltól tudjuk, hogy az elmúlt évszázadokban is voltak szélsõségek, nem is kicsik.
Namármost!
Az elmúlt 15-20 évben, amióta tart ez a szélsõségesebb idõszak, azóta azért nem tud olyan drasztikus szélsõség kialakulni, mint például a Balaton kiszáradása, vagy hogy fürödtek a Dunában kora tavasszal, májusban arattak és így tovább, mert az egyik szélsõség kiegyenlíti egymást.
Példának okáért az elmúlt 100 év Nagykanizsán legszárazabb két éve után vagyunk, és elég volt néhány hónap, hogy a talaj visszanyerje szinte a teljes vízkészletét.
Az elmúlt két évben a pockok soha nem látott módon elszaporodtak pont a száraz idõ miatt, most viszont, hogy fél éve áll a víz a járataikban, most erõsen meg fog csappanni a számuk.
Tehát röviden: az egyik szélsõség okozta természeti károkat a következõ szélsõség kiegyenlíti, mivel ezek általában ellenkezõ elõjelûek.
További példa: volt ugye ez a két rendkívül aszályos év.
Ha ez a két év nem a 2010-es rekordcsapadékos év után van, akkor fák, erdõk pusztultak volna ki, és ki tudja még milyen brutális következményei lettek volna.
Tehát ahhoz, hogy kiszáradjon a Balaton vagy a Fertõ-tó, ahhoz hosszú ideig ugyanannak az idõjárásnak kell ismétlõdnie, ami más típusú szélsõségességet feltételez, mint ami ez most.
Ahhoz, hogy májusban arassanak vagy tavasszal lehessen fürödni a vizeinkben, elég egy darab rendkívül enyhe tél, ami idõszakonként elõfordulhat a nagy számok törvénye szerint.

De ez most más!
Itt nem egy-egy esemény van az egyébként kiegyenlített klímában, ami egyszeri nagy kilengés, hanem folyamatos kilengések vannak, amik kiegyenlítik egymást.
Ezért nem tud kialakulni rendkívüli helyzet....más kérdés, hogy 100 év két legszárazabb évét produkálni egymás után elég rendkívüli....fõleg egy csapadékrekordos után....

Sok embernek mondom, hogy micsoda csapadékos idõszakot élünk, aztán sokan néznek rám nagy szemekkel, hogy fenét, semmivel sem csapadékosabb, mint máskor.
De mondom januárban 31 napból 25 napon esett!
Hát az kizárt, annyiszor biztosan nem...
Az embereknek úgy amúgy fel sem tûnik, régen is esett, most is esik, régen is volt hó most is van hó, régen is volt aszály most is van, a laikusok és az oda nem figyelõk nem vesznek észre semmit.
Persze mi tudjuk, mirõl van szó...