Amit a becslések, mérések, trendillesztések pontosságáról ír a szerzõ, azzal messzemenõen egyetértek. Nagy kár, hogy a klímakutatók rendszeresen elsiklanak efelett.

Ám sajnos ebben a cikkben is van csúsztatás... "Kételyeinket növelheti, hogy becslések szerint a légkör CO2-tartalmában az antropogén eredetû a természeteshez képest mindössze csak legfeljebb néhány százalék (Kutschera)". Hm... az ipari forradalom elõtt 280 ppm, ma 380 ppm, ez nem néhány, hanem 26%. Arra célozna a szerzõ, hogy a növekedés természetes eredetû? Akkor mi a forrása, és ezzel egyidejûleg hová tûnik el a szén, olaj, gáz égetésébõl származó CO2? Ráadásul a bekerülõ többletben nincs 14-es szénizotóp - ez a kozmikus sugárzás hatására keletkezik, majd 5750 év felezési idõvel bomlik, vagyis az élõvilágban és annak CO2-kibocsátásában benne van, a sokmillió éves szenekben, olajokban már nincs. (Kutschera pedig hogy, hogy nem, kimaradt az irodalomjegyzékbõl.)

"Hogy a légkör szén-dioxid-tartalma és a földi átlaghõmérséklet összefüggése nem egyértelmû, azt kétség kívül mutatja, hogy a nem kiugróan meleg kambrium elején a szén-dioxid-tartalom a mai érték tizennyolcszorosa volt, míg a jóval melegebb kréta idõszakban csupán hatszorosa (Császár és mtsi)." Mivel az akkori élõvilág nem sokban hasonlított a maira, õslénytani módszerekkel a kambrium klímájáról nem sokat lehet mondani. (A kréta vagy eocén zárvatermõkrõl a mai analógiák alapján tudjuk, milyen klímán érezték jól magukat, kambriumi trilobitákkal ez nem mûködik.) Izotópos vizsgálatok alapján (mivel a különbözõ oxigénizotópok karbonátokba való beépülésének aránya hõmérsékletfüggõ) a kambrium kimondottan meleg idõszaknak tûnik: Link Persze az O-izotóparányokat más tényezõk is befolyásolják, így mindez elég bizonytalan. Nem zárhatjuk ki azt sem, hogy nem volt meleg a kambrium. A gond az, hogy 540 millió éve még a Nap sugárzása is szignifikánsan gyengébb volt a mainál, tehát a többlet-üvegházhatás ebbe is belefér... (Plusz bizonytalanság: ilyen idõtávon már az is kérdéses, hogy milyen volt a Föld Nap körüli pályája, forgástengelyének helyzete.)

+1: Einstein tanácsa: "Fontosabb durva közelítésben helyesen kiszámolni valamit, mint precízen rosszul."

"Az a baj az interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." (Petõfi Sándor)