Globális jelenségek
A felmelegedés, amit a statisztikák igazolnak (a módszereket illetõen nem tudom még mindig, hogy mit gondoljak, hisz a méréssûrûség 100 v. 200 éve nem olyan volt mint ma, nem beszélve a mûszerekrõl és az átlagszámítási módszerekrõl ill. a mai T anomáliát milyen kiragadott intervallum átlagához viszonyítják) egyáltalán nem lineáris. Sokan nem akarnak errõl tudomást venni ahogy a CO2 misztifikáció is él, ha milliószor megdöntik e tézist akkor is. Valahogy úgy állítják be a laikusoknak, hogy 100 éve tart egy feltartóztathatatlan és egyenletes melegedés és az éghajlati zónák évrõl évre ha 1 km-t is , de tolódnak és kiszámolgatják, hogy 20-50-100 év múlva hol milyen új éghajlat lesz ill. tengerelöntés, jégelolvadás stb. Holott itt is tapasztalhatjuk, hogy nõtt a meleganomália, de vannak hideg hónapok is, nõtt a nyári hõség de vannak nyári hidegrekordok is, több az aszály de vannak rekordárvizek is és pár évtizede még lehúlési periódusban voltunk és ahhoz képest lett kiugró a mostani meleg, ami pl. 2007 óta hazánkban már nem bír fokozódni. Most pl. rekordcsapadékos a január és Pápán már lementünk az átlag alá T-ben, pedig tavaly tényleg enyhe és száraz év volt. Ahhoz, hogy az éghajlat megváltozzon nem elég 1-2 fokkal melegebb évek 20-25 éves sorozata, ha közben meg, ha epizódokra is, de visszatér a hideg. Másrészt attól, hogy pár évtized melegebb az átlagnál vagy hidegebb, az nem jelenti, hogy 100 évig ez marad s a Szahara vagy a tundra lesz a végállomás.