Globális jelenségek
"Itt tehát megdõl az állításod." Lehet, de érdekes lehet, hogy melyik nagyobb terület. Szerintem a Tundrától a mérsékelt öv közepéig nagyobb szárazföldi területek vannak, mint a mai sivatagos területek. Ezen kívül, ha a Würmben is létezett a Hadley-cella (én így tudom), akkor abban az idõben is jelen kellett lennie a sivatagos övnek.
Egyébként számomra sokkal tisztább ez a két hsz-ed .
Ha ez a szubtrópusi öv északabbra tolódása valóban kimutatható jelenség lesz, akkor elhiszem, hogy a melegedés egyben a szárazodást is jelenti nálunk, ebben az esetben valós, nagyobb mértékû klímaváltozás játszódhat le a Kárpát-medencében is. Ez tudtommal egyelõre nem bizonyítható. Elég részletes vizsgálatok kellenének még: végig kéne mérni, hogy a szubtrópusi magasnyomás a '60-'90 és a '90 óta tartó idõszakban hol helyezkedett el, és ki kéne elemezni, hogy megkülönböztethetõ-e a két folt. Eddig ezt nem sikerült kimutatni. Addig pedig nem mondhatjuk, hogy a melegedés egyértelmûen szárazodást is okoz, mert egy gyenge zonális áramlás esetén így simán kaphatunk tartós bárikus mocsarakat is, az meg a nagy konvektív csapadékok miatt területi átlagban biztosan nem okoz szárazságot, legfeljebb lokálisan egy-egy szerencsétlen helyen. (2010 nyarának egy része is így telt, méghozzá asszem június vége, július eleje fele: Link Link )
Az az igazság, ahogy most diskurálunk, megint arra jutok, mint sokszor: mindennek megvan a jó és a rossz oldala, meg mindenben meg van a lehetõség az elõrejutáshoz, meg a visszalépéshez is.
Abban viszont biztos vagyok: ha szárazság jönne, az hidegben és melegben is rosszabb helyzetbe sorolna, mint ha nem jönne szárazság; másrészt - szárazsággal vagy anélkül -, az ember által okozott természetátalakítás nagy valószínûséggel az élõvilágra káros hatással van.
Egyébként számomra sokkal tisztább ez a két hsz-ed .
Ha ez a szubtrópusi öv északabbra tolódása valóban kimutatható jelenség lesz, akkor elhiszem, hogy a melegedés egyben a szárazodást is jelenti nálunk, ebben az esetben valós, nagyobb mértékû klímaváltozás játszódhat le a Kárpát-medencében is. Ez tudtommal egyelõre nem bizonyítható. Elég részletes vizsgálatok kellenének még: végig kéne mérni, hogy a szubtrópusi magasnyomás a '60-'90 és a '90 óta tartó idõszakban hol helyezkedett el, és ki kéne elemezni, hogy megkülönböztethetõ-e a két folt. Eddig ezt nem sikerült kimutatni. Addig pedig nem mondhatjuk, hogy a melegedés egyértelmûen szárazodást is okoz, mert egy gyenge zonális áramlás esetén így simán kaphatunk tartós bárikus mocsarakat is, az meg a nagy konvektív csapadékok miatt területi átlagban biztosan nem okoz szárazságot, legfeljebb lokálisan egy-egy szerencsétlen helyen. (2010 nyarának egy része is így telt, méghozzá asszem június vége, július eleje fele: Link Link )
Az az igazság, ahogy most diskurálunk, megint arra jutok, mint sokszor: mindennek megvan a jó és a rossz oldala, meg mindenben meg van a lehetõség az elõrejutáshoz, meg a visszalépéshez is.
Abban viszont biztos vagyok: ha szárazság jönne, az hidegben és melegben is rosszabb helyzetbe sorolna, mint ha nem jönne szárazság; másrészt - szárazsággal vagy anélkül -, az ember által okozott természetátalakítás nagy valószínûséggel az élõvilágra káros hatással van.