Természetesen nem szándékom kétségbe vonni az általad felsorolt tényeket: biztos, hogy a Kis Jégkorszak végével (XIX.század legeleje) különösen a telek vonatkozásában enyhülés vette kezdetét, mely megtorpanásokkal, rövid visszaesésekkel napjainkig tart(ott?)
Az 1800-s években volt olyan tél, amikor Gyõr-Ménfõcsanakon január folyamán -írd és mondd!- egyetlen egyszer sem emelkedett -10 fok fölé a hõmérséklet! Mostanában ilyen talán még Moszkvában sincs, ott 150 éve télen még a lovasszán volt a "taxi" -próbálnák meg ugyanezt most!
Szóval, mint télrajongó, szomorúan nyugtázom szavaid igazságát. A Kisalföldre meg különösen rájár a rúd hóhiány szempontjából az utóbbi években. Mintha ebben az országban most már csak délen és keleten bírna kialakulni tisztességes hóréteg. Pápa és környéke szerencsétlensége végképp érthetetlen a számomra, mert itt némi orografikus hatás besegíthetne a hóesésbe. Bár nem jegyeztem fel, de négy hótakarós napnál még itt, a síkon is biztosan több volt a mondott idõszakban.
Azonban én a helyedben nem adnám fel a reményt. Bizony, az én fejem is vénül, de 20 cm hónak éppolyan felszabadultan tudok most is örülni, mint 16 éves koromban. És lesz is ilyen, erre mérget vehetünk. Elõfordultak hóínséges évek pl. 1970 és 1975 között, aztán -tudjuk- jött 1978, 1979, 1980, 1984, 1985, 1986 és a többiek.
Ha úgy fordul, hipp-hopp jöhet országos havazás, mikor nálunk is leesik 30 cm, kétség nem fér hozzá. havazas