Én meg úgy tudom, fordítva van: az alacsonyabb hõmérséklet miatt jelen lévõ kevesebb nedvesség kevesebb csapadékot ad, ezért kisebb lesz az esõerdõk területe.
Az ITCZ esetleges eltolódását okozhatja, hogy a két féltekén a kontinensek elhelyezkedése miatt egy-egy jégkorba menet eltérõ mértékben növekszik a jég által borított területek nagysága.

(Az is fontos azonban, hogy az éghajlatváltozás egy lehûlés miatt jobban érvényesül a mérsékelt övben, épp a jég jelenléte miatt: a periglaciális területek (pl. a tundra, tajga) a jég határával együtt tolódnak. A rétegtan és a geomorfológia szerint a jég határának közelében, gyakoriak a jég felõl fújó száraz, hideg szelek, amelyek ott kifúvásos formákat, délebbre szélfútta üledékes síkságokat (pl. löszpadok, van nálunk is bõven) hoznak létre. Viszont a jég gyarapodásához a szárazföldön csapadék kell, amit a megmaradó nyugatias szélkomponens a kontinensek keleti felén idõnként biztosít. Ezért (is) lehetett, hogy Európában jóval délebbre húzódott a jég határa, mint Szibériában. A lényeg tehát, hogy a mérsékelt öv éghajlati rendszere sokkal nagyobb mértékben átalakul, mint a trópusi övé, ezért a trópusi övben nehezebben kimutatható a hatásuk, annak ellenére, hogy a szabályosabb trópusi övben a korreláció esetleg jobb lehet.)