Az átlag (a számtani közép) matematikai fogalom, melynek természetesen vannak vetületei a tényleges idõjárásra nézve, de a dolog nem olyan egyszerû. Például a felszíni vizek hõmérséklete nagyjából a napi átlaggal egyezik (ezért nem mindegy, hogy egy 25 fokos maximumhoz 20 fokos, avagy 15 fokos minimum társul), a mélyebb talajrétegek és a barlangok hõmérséklete (ezzel együtt a karsztvízé) az évi középhõmérséklet körül van.
A sokéves átlagban benne vannak a kifejezetten enyhe idõszakok hõmérséklet-értékei, ebbõl kifolyólag nem mutathatja a zord napok jellemzõit -holott az átlagember éppen az ilyeneket tartja télinek.
Január közepén nagyjában-egészében -1 fokos átlaggal számolhatunk. Ha csak -5 fokig hûl le éjjel a levegõ, nappal már +3 C-nak kell lennie, hogy ez teljesüljön. A +3C -ban olvad, beszélhetünk hát "igazi" télrõl? (Természetesen alacsonyabb minimumok esetén még magasabb maxik szükségesek -más kérdés, hogy a valós idõjárás produkál-e ilyesmit)
Látható, hogy az átlaghõmérsékletet helyén kell kezelni. Igazi átlagos, januári idõ az lenne, mikor hidegpárna van köddel, éjjel -2 fok, nappal fagypont.