Globális jelenségek
A grönlandi jégfuratok és a jégkiterjedés közt csak van valami kapcsolat. Ha pusztán légnyomás adatokból 0.6-0.7-es korrelációval lehet csapadékrekonstrukciót elõállítani Link (Budapest, január), akkor mégha csak közelítésként is, de pl. jégrétegvastagság alapján (bár ez elég egyszerû gondolat), csak kimutatható valami vagy valahogy máshogy.
A kínaiak 1421-23-as Föld-körüli utazásaik érdekesek számomra. Az egy dolog, hogy a Jeges-tengeren hazahajóztak valahogy Szibériánál Link , de ezt hogy? Link
Most vagy hazudtak a kínaiak, hogy arra voltak, vagy a 2012-es minimumnál is kevesebb jég volt arra. Merthogy még a tavalyi minimumnál is az útvonal egy részén 4-5 m vastag volt a jégtakaró. Még a jégmentes vagy majdnem jégmentes Arktisz gondolata is felmerülhet.
-------------
Milyen sokszor hallani mostanában, hogy egyik év extrém az egyik irányba, aztán a következõ a másikba, az embernek olyan érzése támad, mintha ilyen néhány éven belüli nagy csapongások korábban nem lettek volna. Az utóbbi másfél évszádra ez igaz is, de azt megelõzõen, volt itt minden. A mainál sokkal inkább szélsõségesebbnek tekintheõ klímánk lehetett hidegebb telekkel és meleg(ebb?!) nyarakkal, közbeiktatva enyhe telekkel és meglehetõsen hûvös nyarakkal, mindezeket pedig nagy gyakorisággal váltogatva. Ennek érdekes esete lehet 1540-1542 idõjárása. Csapadék szempontjából is érdekes volt, de most maradok a hõmérsékleteknél. Ápr-Júl hõmérsékleti rekonstrukció Svájc környékére: Link
Közép-európai (fõleg Csehországra és környezõ német területre készült) rekonstukció felhasználásával készített nyári és téli középhõmérsékleti rekonstrukcióm Budapestre (1500-2012): Link Link (még egyéb hosszútávú adatsorokhoz készített rekonstrukció [hohe warte, klementinum, tempelhof] és azok összevetései, valamint dokumentumok utáni ellenõrzés nélkül) Az 1540 és 42 közti jelentõs eltérés itt is látszik. A szélsõséges változékonyság egy szép esete lehet 1606/07, 1607/08 és 1608/09 telei. A három tél átlaga rekonstr. alapján +0,7°C, ha most ilyen tél van Budapesten, mondhatnánk rá, hogy átlagos. Pedig a három rekonstr. középhõmérséklet +3,9°C, -5,0°C és +3,3°C. Összehasonlításképp a XX. század leghidegebb tele 1939/40-es volt -4,9°C-kal, a legmelegebb az 1997/98-as +3,6°C-kal. Az átlag bizonyos értelemben nem más, mint szélsõségek középértéke.
A kínaiak 1421-23-as Föld-körüli utazásaik érdekesek számomra. Az egy dolog, hogy a Jeges-tengeren hazahajóztak valahogy Szibériánál Link , de ezt hogy? Link
Most vagy hazudtak a kínaiak, hogy arra voltak, vagy a 2012-es minimumnál is kevesebb jég volt arra. Merthogy még a tavalyi minimumnál is az útvonal egy részén 4-5 m vastag volt a jégtakaró. Még a jégmentes vagy majdnem jégmentes Arktisz gondolata is felmerülhet.
-------------
Milyen sokszor hallani mostanában, hogy egyik év extrém az egyik irányba, aztán a következõ a másikba, az embernek olyan érzése támad, mintha ilyen néhány éven belüli nagy csapongások korábban nem lettek volna. Az utóbbi másfél évszádra ez igaz is, de azt megelõzõen, volt itt minden. A mainál sokkal inkább szélsõségesebbnek tekintheõ klímánk lehetett hidegebb telekkel és meleg(ebb?!) nyarakkal, közbeiktatva enyhe telekkel és meglehetõsen hûvös nyarakkal, mindezeket pedig nagy gyakorisággal váltogatva. Ennek érdekes esete lehet 1540-1542 idõjárása. Csapadék szempontjából is érdekes volt, de most maradok a hõmérsékleteknél. Ápr-Júl hõmérsékleti rekonstrukció Svájc környékére: Link
Közép-európai (fõleg Csehországra és környezõ német területre készült) rekonstukció felhasználásával készített nyári és téli középhõmérsékleti rekonstrukcióm Budapestre (1500-2012): Link Link (még egyéb hosszútávú adatsorokhoz készített rekonstrukció [hohe warte, klementinum, tempelhof] és azok összevetései, valamint dokumentumok utáni ellenõrzés nélkül) Az 1540 és 42 közti jelentõs eltérés itt is látszik. A szélsõséges változékonyság egy szép esete lehet 1606/07, 1607/08 és 1608/09 telei. A három tél átlaga rekonstr. alapján +0,7°C, ha most ilyen tél van Budapesten, mondhatnánk rá, hogy átlagos. Pedig a három rekonstr. középhõmérséklet +3,9°C, -5,0°C és +3,3°C. Összehasonlításképp a XX. század leghidegebb tele 1939/40-es volt -4,9°C-kal, a legmelegebb az 1997/98-as +3,6°C-kal. Az átlag bizonyos értelemben nem más, mint szélsõségek középértéke.