Nem bizony. Amíg nem láttam õket a természetben, csak fotókon, én is azt hittem, hogy könnyen észrevehetõ, impozáns növények. A valóságban azonban a karcsú száron ülõ kicsi, alig 1-1.5cm-es virágokat alig lehet észrevenni a fû között. Csak lehajolva, közelrõl megfigyelve tûnik szembe a virágszerkezet bonyolultsága, a rovarok leszállóhelyéül szolgáló, pompás színezetû mézajak, a lepellevelek különlegessége.
Az, hogy másfél száz növényt találtunk, koránt sem jelenti azt, hogy a júniusi virágzáskor is ennyit fogunk. Sõt: elõfordulhat, hogy egy virágzó példány sem lesz az idén (mint 2006-ban). Az ingadozás egyik oka a megelõzõ év idõjárási viszonyaiban keresendõ: döntõ fontosságú, hogy a növény gumói mennyi tápanyagot tudnak felhalmozni a vegetatív idõszak során. Annak ellenére, hogy a január-február nagyon száraz volt errefelé (febr. mindössze 2.5mm), a sok õszi esõ kedvezhet a virágzásnak - ezért is hajthatott ki ennyi tõlevél.