Az 500 hPa-os térképen a geopotenciált látod. Ha megszorzod 10-zel az értékeket, akkor megkapod az adott helyen az 500 hPa-os szint magasságát. Pl. az 540 gpdm azt jelenti, hogy azon a területen 5400 m magasan van az 500 hPa-os nyomási szint.

Az áramlások irányát a következõ szabály alapján tudod megállapítani: az alacsony geopotenciálú területek körül, az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen, míg a magas geopotenciálú területek körül az óramutató járásával megegyezõen áramlanak a légtömegek. Ugyanúgy, mint a felszín közelében a ciklonokban és anticiklonokban. De nem kell neked virtuális térképet gyártani az áramlásokról a geopotenciál alapján, hiszen a GFS-bõl és az ECMWF-bõl is elérhetõ több nyomási szint széltérképe is.

Utóbbiak alapján sebesség szerinti szélnyírást is tudsz becsülni az egyes szintek között, egyszerûen megnézed a széltérképen a sebességeket, egy kivonás és már tudod is a szélnyírást az adott vastagságú légrétegre. Ám 0-6 km-es szélnyírási térkép (ami a legfontosabb a zivatarok várható típusának megállapításánál) elérhetõ a GFS-bõl, így azt sem kell számolgatnod, ráadásul abban már benne van az irány szerinti nyírás is.

A szélnyírásról részletesen is olvashatsz "A konvekció alapjai" címû sorozatban: Link