Nagyon leegyszerûsítem néha a dolgokat (persze azt sosem szerettem, ha valaki mindent túbonyolít...lásd magyar adórendszer kacsint ), de az tény, hogy a déli sarki jég viselkedését ugyanúgy nem kell globális indikátornak nézni, mint az északit. Az északi jobban elõtérben van, hisz közel hozzá élnek sokan és van valamicske befolyása az emberi történelemre is. A déli félteke jege annyit számít az emberiségnek kb., mint a Mars jege. Nem véletlen, hisz az egyiket sûrûn lakott szárazföldek övezik, míg a másikat hatalmas óceáni területek (kivéve Tûzföldet). Minden bizonnyal a mostani olvadás indikátorként mutatja a melegedést, de ha azt kérdezem, hogy miért csak a jeget nézegetjük, a jeges-tengeri T-adatsorok nem mutatnak semmit ?... És Kanada vagy Szibéria északi partvidéke ? Nézegetünk elmosódott kék-piros Tanomália térképeket a világról, csak az a baj, hogy nem tudjuk, hogy milyen idõszak milyen módon számított átlagához viszonyít és milyen rácspontsûrûséget takar az állomáshálózat. Itt aztán lehet variálni, hogy mely évszázadhoz vagy évtizedhez viszonyítunk és mely évet vagy évtizedet. Aztán a mérési hibákról meg helyekrõl még nem is beszéltem. Nekem ezek az egy évszázad alatti 0,6-0,8 fokos T emelkedések nem igazán megdöbbentõek és még biztos sem vagyok benne, hogy annyi-e, hisz van bizonyos hibalehetõség is...
Úgy látom rohamosan hízik már a tengeri jég és Szibériában már -20 fokos fagyok köszöntöttek be. Sajnos továbbra is attól félek inkább (nyári forróság meg szárazság ellenére), hogy kemény hidegek jönnek ránk. Sajnos sokan nem veszik még észre, hogy a pár év alatt duplájára emelkedõ energiaárak és a befagyasztott (sõt csökkentett) bérek korában már nem a melegtõl, hanem a hidegtõl kell félni a lakosság nagyobbik felének. A 80-as évek kemény teleit az olcsó fûtés miatt észre sem vette a lakosság, most egy 85-ös vagy 87-es tél a fél országot anyagi romlásba vinné... hideg beteg havazas