Annak a valószínûsége, hogy az átlaghõmérséklet stagnál, kétféle lehet. Nulla vagy egy. Ha egy, akkor az egész földön "idõállás" van, a T idõben állandó mindenhol.

Ha viszont van változása idõben, akkor az idõátlag, mint fogalom, nem lép fel egyedül, hanem valószínûség-eloszlást kell rá bevezetni (a T-nél a normálist szokták), és annak momentumait kell kiszámolni. Abból végtelen sok van (és mind kell, hogy az eloszlást rekonstruálhassuk), de a mérések véges száma miatt csak véges sokat tudunk. (Ráadásul a mérési hiba miatt már ezeknek eleve van hibája). Ezután, ha tudjuk az eloszlás szórását, akkor definiálhatunk egy tartományt (a szórás tetszõleges lambda-szorosa), amire azt mondjuk, hogy ha az átlag megváltozása nem megy ki a tartományból, akkor a stagnálás valószínûsége elér egy bizonyos értéket. Ezt az értéket a hipotézisvizsgálat során szokták elõre meghatározni, és szokásosan 95, vagy 99%, (részecskefizikában asszem 99,999%). Ugyanez a helyzet akkor, ha a nemstagnálás a hipotézis, csak akkor egyszélû a hipotézisvizsgálat (a nemstagnálás valószínûségének más az eloszlása).
A "neves klimatológusoknak" szokása illeszteni egy trendet, és akármilyen kis melegedést kikiáltani katasztrofálisnak, holott kijöhet, hogy a melegedést csak akkor tudom hipotéziskét elfogadni, ha 55-60%-os biztonsággal meg tudom mondani, hogy a melegedés eléri a szórást. Ez nevetséges, 100-ból 51-szer fogom eltalálni. (A szokás az, hogy 95-99% biztonsággal eléri a 3-5 szórást, akkor tényleg 1 000-10 000-bõl 1-2-szer tévedek.)

Stelvio:
Elnézést, a sajtó alatt a ezúttal a nem-tudományos sajtóra gondoltam (ami azért nem csak a bulvár, hanem a hírportálok jó része is.)
"minden jövõbe tekintés találgatás" Így van nevet . Ugyanakkor nem csak a tendencia megváltozásának nincs jele, de annak sincs, hogy nem fog megváltozni nevet . Egyébként, ha jól emlékszem, arról szólt a dolog (JoeJack is írta), hogy a 90-es évek klímamodelljei gyakorlatilag folyamatos melegedést adtak, gyakorlatilag nem adtak lehetõséget még a megtorpanásnak sem. Ehhez képest még mindig 1999 a rekorder, és 10 éve egyáltalán nem mutatható ki melegedés, csak a 20-30 évnél hosszabb idõlépcsõkben szignifikáns.

"Mivel alapvetõen interglaciális idõszakban járunk, tartósabb lehûlésre aligha lehet számítani", ez szerintem nem igaz. Miért? Sõt, a Maunder-minimum idején volt is rá példa. Meg a Younger-Drias. Sõt, paleoklíma-adatokból az elõzõ interglaciálisokban is ki lehetett mutatni hosszú ideig tartó hûlõ idõszakokat.