A vitát Rossmann következõ maliciózus hozzászólása indította:
"Globális felmelegedés van, és katasztrófa közeleg, punktum!"
Köszönet neki, legalább felpezsdült ez a fórum, úgyis sokáig tetszhalott állapotban volt.

Az általatok (Váralja, Joejack) belinkelt grafikonok alapján 100 év alatt 0,8°C melegedett a Föld átlaghõmérséklete (ha a mérések pontosak voltak). Ha a linkelt grafikonok tartalmát tényként elfogadjuk, akkor azok alapján kijelenthetjük, hogy az elmúlt 100 évben globális felmelegedés volt. Hogy mi lesz a következõ 10-100 évben az a jóslás kategória. Lehet hogy tovább melegszik, lehet hogy visszahûl a Föld.

A következõ kérdés, hogy a 0,8 °C melegedésnek milyen kézzelfogható-mérhetõ hatása volt:
A Föld különbözõ pontjain nyilván más-más hatása volt. De az egyik legszemléletesebb és jól mérhetõ (ezért ez a kedvenc) az Arktisz jegének fogyása. A jég vastagsága (szintén Váralja által linkelt adat) 3-6 méter között változik a tenger felszínén. Ez pont az a vastagság ami 10-50 éves idõtávlatban és késleltetve (fokozatos vékonyodással) jól reagál már a kisebb hõmérséklet változásokra is. Mivel a jégnek a felszínét mérik könnyebben, ezért a változásoknak jobb mutatója a nyári minimum kiterjedés (pont Bakonyvár példája alapján, hiszen télen visszafagy pár dm vastagságban, így általában a jég téli kiterjedése nem csökken (az össztérfogata igen) a korábbi évtizedekhez képest). Mivel a jég összfelületének a fogyása a hõmérséklet változásait késve (évekkel esetleg több évvel késve) követi, ezért azt a jóslást viszont megengedem magamnak, hogy a következõ 10 évben az Arktiszon a nyári minimum jégkiterjedés további csökkenõ tendenciát fog mutatni, még akkor is, ha nem emelkedik tovább a Föld átlaghõmérséklete.
Az Antarktisz és környezete, ahogy írtátok egy jóval zártabb világ, ezért az egy 100 éves melegedõ tendenciára csak kisebb mértékben és nagyobb késleltetéssel reagál.