Még hemiszférikusan is nagy a különbség:
Az Antarktiszt körülölelõ óceánok biztosítják a zárt tengeri cirkulációt a kontinens körül, ami rásegít a légköri zonális áramlások folyamatos záródására, ezért ott rendkívül ritka a sarkvidékrõl az alacsonyabb szélesség felé mozgó hideg légtömeg.
Északon ugyanakkor a magas és közepes szélességeken igen sok a szárazföld (Kanada és Eurázsia), így többek között pl. az ott kialakuló idõszakos akciócentrumok miatt is, sokkal gyakrabban alakul ki meridionális hajlam, ezért itt gyakoriak az Északi-sarkról pl. Európába lezúgó hideg légtömegek.

A Déli-sark irányából nem csak a Déli-sarkvidék "zártsága", hanem méginkább a gyakorlatilag zárt Hadley-cella gyakorlatilag lehetetlenné teszi a két félteke közötti légcserét (az ITCZ-n gyakorlatilag nem megy keresztül levegõ). Ugyanakkor, mivel a sarki jégsapka az albedóján keresztül hatással van a sarkvidék légkörének energiamérlegére (és így elsõsorban a hõmérsékletére és széljárására), az a meridionális légáramlások által közvetve hathat Európa idõjárására is. (Ez egy nagyon jó és sokoldalú kutatási téma, rengeteget foglalkoznak a különbözõ jégadatok és az alacsonyabb szélességek klímatikus és idõjárási adatsorai közötti korrelációk keresésével és azokra magyarázatok keresésével.)