Nem vagyok ebben annyira profi, de 1-2 észrevételem azért lenne, elsõsorban magához a cikkhez. (Remélem, a szakértõbbek is jelentkeznek majd egy-egy átfogóbb felhomályosítássalnevet ).

1: Nem tudom pontosan, hogy mennyire lehet az El Niño-t elõrejelezni, de úgy tudom, 2-3 hónapra elõre is inkább csak becsülni lehet. Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy annyira erõs lesz jövõre egész évben, mint ahogy a cikk állítja (azt még el tudom képzelni, hogy január-februárban olyan lesz, amilyennek várják).
2: "...hacsak nem történik egy jelentõs vulkánkitörés": hát épp ezaz, hogy nem csak egy-egy nagyobb vulkánkitörés van hatással a globális klímára. Attól, hogy erõsebb lesz az El Niño, valóban nagyobb a eséllyel lesz a globális átlaghõmérséklet melegebb, ezt (asszem) statisztikailag is ki lehet mutatni, valamint a mechanizmus-sorozat sem teljesen ismeretlen. Ugyanakkor az egyéb, jelenségtõl független, klímára ható tényezõk esetleg visszafojthatják a melegedést, mint ahogy arra az utóbbi 1-2 évtizedben volt is példa (2003 rémlik, ha lesz idõm, utánanézek).

Az "Évtizedenként 0,16°C"-szakaszban próbálja magyarázni az El Niño jelenséget magát. Nekem ott sántít a dolog, hogy honnan hova megy a meleg meg a hideg víz. A folyamat ok-okozata egyébként egy tipikus tyúk-tojás probléma. A lényeg: lassul a hideg víz feláramlása Peru partjainál, gyengülnek a passzát-szelek, a hidegvíz-utánpótlás miatt a nap felmelegíti a vizet Peru közelében, stb. Hogy melyik az ok, azt nehéz megmondani, az is lehet, hogy mindig más-más közülük.
(
Ezek külön-külön is beindítanak járulékos eseményláncokat (Humbolt-á. módosulása - planktonvirágzás - halgazdaságokra hatása; hurrikánszám megváltozása az óceánon, a déli félteke Csendes-óceáni makroszinoptikus akciócentrumainak összegabalyodása, stb.).
)

3:"A másik lehetõség, hogy több hõsugárzás lép be a légkörbe, mint amennyi távozik. Ezt pedig a halmozódó üvegházgázok okozzák..."
Én úgy tudom, amennyi belép, annyi távozik is. Az üvegházgázok persze elnyelik a hõt, de ugyanúgy vissza is sugározzák. Ha nem nõ mennyiségük (és a napsugárzás sem változik), akkor beáll a globális átlag T egy egyensúlyi érték köré (minél hosszabb táv átlagában nézzük, annál négyzetesen kisebb fluktuációval). Ahhoz, hogy az üvegházgázok emeljék a globális átlag T-t, az kell, hogy a mennyiségük nõjön. (Ez azért a legtöbb esetében teljesül is.)

(3,5: "Az összkép viszont azt mutatja, hogy az átlaghõmérsékletek emelkednek, plusz-mínusz 0,2 fokkal követve a trendvonalat": Milyen fajta trendvonalat és mióta?)

4: az utolsó két bekezdéshez csak annyit tennék hozzá, hogy azok a bizonyos tényezõk közül tudtommal pont a globális átlaghõmérséklet mérhetõ a legpontatlanabbul, ezek a pár tized fokos eltérések lehet, hogy nem is szignifikánsak. (Sokan azt gondolják, hogy még csak nem is alkalmas a földi légkör jellemzésére, sokkal inkább alkalmas lenne, ha valamilyen úton-módon a teljes légkörben jelen lévõ energiamennyiségeket [pl. belsõ energia, kinetikus energia, stb.], vagy termodinamikai potenciálokat tudnánk meghatározni).