Hûha... zivatar zivatar zivatar

Az indexes cikk teljes zûrzavara mögött egy valóban érdekes felvetés áll, bár az ötlet egyáltalán nem új, és legfeljebb földtörténeti idõskálán mûködik. A szerkesztõ ott tévedett hatalmasat, hogy a jelenlegi klímát belekeverte a történetbe, holott az elmúlt 400 évben nemhogy a "közelben", de az egész Tejútrendszerben nem volt szupernóva-robbanás. Ráadásul a kozmikus sugárzás nem "árnyékol", legfeljebb a csillagközi por- és gázfelhõk. Ezek szintén keletkezhetnek szupernóva-robbanás nyomán, de nem terjednek a sugárzással együtt, hanem maradnak a felrobbant csillag környezetében, és legfeljebb akkor vannak ránk hatással, ha a Nap galaxisbeli pályája áthalad rajtuk.

Az eddigi elméletek nem is egy-egy szupernóva hatásával operáltak. Inkább akkor tartottak elképzelhetõnek némi hûtõ hatást (évmilliós skálán, kis amplitúdóval, amit másfajta ingadozások bõven felülírhatnak!), amikor a Nap a Tejútrendszer egy-egy spirálkarján halad keresztül, ahol összességében gyakoribbak a por- és gázfelhõk.